Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Szlovák reformátusok a XVI-XVIII. században utolsó élő tagja is. Ő is vizsgálat alatállt az ország törvényeinek megsértése ügyében, mivel felesége áttért a református hitre. Maga Rákóczi esetében maga Debrecen is óvatos volt, mivel pont abban az időben a cenzúra elkobozott egy háromezres példány kiadást, mivel a könyv túl jó fényben mutatta be l.Rákóczi György erdélyi fejedelmet.356 Tehát a szerzők névtelensége nem az esetleges rossz viszonyból fakadt az egyházi és világi hatalom szlovák vallási könyvei iránt. Éppen ellenkezőleg. A főszerkesztő és fordító, Jessenius György közeli baráti kapcsolatban állt Csáji Márton szuperintendenssel, és mint az ungi esperesség titkára a szlovák református gyülekezetek látogatását is végezte. Rákóczi András gazdag nemesekhez tartozott, akik hasonlóan, mint Vay Ábrahám, az egyháznak mindenféle anyagi és lelki támogatást nyújtottak. A könyvek kiadásában magának a Tiszáninneni református egyházkerületnek is nagy érdeme volt, hiszen Debrecenben megrendelte azok kiadását. Végül maga Debrecen városa kettőt közülük (Hlasz pobosného spévanya a Mali katechismus) a saját költségén adott ki. A Radosztz sértza pobosnoho 400 példányban jelent meg és finanszírozása nyilvános gyűjtésből, főleg a szlovák református gyülekezetek nemesei hozzájárulásával történt.357 Nem ismert, hogy ki fizette ki a Svetoho Dávida királya a proroka szto i pédzesatz zsoltárkönyv kiadását, de valószínű, hogy maga a fordító, Rákóczi András és más nemesek fizették. Ismeretlen az Agendy kiadójais, de bizonyosan a Tiszáninneni református kerület lehetett az. Az öt, kelet-szlovákiai nyelvjárásban kiadott istentiszteleti könyvnek a kerület szlovák reformátusai számára felbecsülhetetlen értéke volt. A következő időszakban, a 18. század második felében nemcsak az istentiszteleteknél, a káté tanításánál, de a saját vallásának megtartásában a helvét hit perifériájának, a mindennapi rekatolizációval szembesülve jelentett felbecsülhetetlen értéket. Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik Míg a lutheri reformáció elterjedésében és meghonosodásában, de az evangélikus egyház igazgatásában és életében is döntő szerepe a a szabad királyi városoknak volt, a svájci reformáció esetén ezt a feladatot nagymértékben a mezővárosok vették át. Több oknál fogva nekik voltak arra 356 CSÁJI, Pál: Rákóczi András 1752. évi..., 28. 357 KIRÁLY, Péter: A keletszlovák..., 53 - 58. Feltételezni lehet, hogy a többi könyv is hasonló peldányszámban (400 darab) jelent meg. 139
