Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák vallási és egyházi könyvek
Kónya Annamária — Kónya Péter A szlovák refrormátus gyülekezetek alacsony anyagi bebiztosítása nemcsak a papok hiányát okozta, de más nehézségekhez is vezetett. Vay Ábra- hámon kívül a szlovák gyülekezetek szegénységére a Tiszáninneni kerület szuperintendense, Csáji Márton is rámutatott. 1758-ban a kerület szlovák papjainak össztönzésére a legszegényebb gyülekezetek számára Tarcavaj- kócon, Miglészen és Jenkén nyilvános gyűjtés volt meghirdetve. Már a következő évben a zsinaton a vajkóczi pap számára egy alapítványt létesítettek lett, melyben a szuperintendens és az összes esperes részt vett.345 Szlovák vallási és egyházi könyvek Csáji Márton szuperintendenssel függnek össze az első lépések az egyházi előírások és más nélkülözhetetlen iratok kiadása terén szlovák nyelven. 1749-ben az összes kerületi gyülekezet számára egy körlevelet adtak ki, melyben utasította azokat, hogy mindenhol érthető nyelven legyenek az egyházi iratok.346 A szlovák gyülekezetekben tehát szlovák nyelven. A szlovák nyelven írt iratokról egyenesen rámutat egy előírásis, amely a szlovák és cseh347 prédikátoroknak volt szánva.348 Hasonlóan, további források mutatnak rá a szlovák nyelven írott egyházi irodalomrais, mely nélkülözhetetlen volt a rendes vallási élethez. Ez elsősorban a kis kátévolt. Egyes szerzők feltételezik a heidelbergi káté szlovák nyelvre történő fordítását már a század első felében, melyre egy a Miglészből származó adat is rámutatl729-ből, miszerint az esperes megdicsérte a helyi levitát (diákot) a káté példás tanításáért.349 A szlovák református gyülekezetek vallási élete mellett legalább olyan fontos szerepe volt a hívek vallási élete számára a káténak, mint más isten- tiszeteleti könyveknek, elsősorban énekeskönyveknek és imakönyveknek. Mivel a 18. század első feléig nincs tudomás arról, hogy milyen praktikus egyházi irodalmat hazsnáltak a prédikátorok, csak sejteni lehet, hogy vagy biblikus cseh nyelvű evangélikus könyveket, vagy saját, esetleg elődjeik magyar fordítású kéziratokat használták. A vegyes egyházi gyülekezetekben legvalószínűbb, hogy magyar irodalmat használtak, mely a lakosság nagy részének érthető volt. A már említett okok miatt a 18. század első felében 345 CSÁJI, Pál: Rákóczi András 1752. évi ...,18. 346 Ibidem; KIRÁLY, Péter: A keletszlovák..., 15 347 Bizonyosan sokás ként a Szlovákok mellet a Csehek is emltve voltak, mint a cseh exu- lánsok utódai, kik a 17. század felében beolvadtak a református egyházba, de keleten nem alakítottak egyházi gyülekezeteket. 348 CSÁJI, Pál: Rákóczi András 1752. évi..., 18.; KIRÁLY, Péter: A kelet-szlovákiai..., 15. 349 KIRÁLY, Péter: A keletszlovák..., 29. 134
