Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák reformátusok
Kónya Annamária - Kónya Péter rukra, mert elutasította a szlovák nyelv használatát az istentiszteleteken.331 Néhány év múlva, 1724-ben a bezői reformátusok kérték, hogy legalább egyszer hetente szlovák istentiszteletet tartsanak. Már a 40-es években szerettek volna egy saját, szlovák prédikátort, de ezt elutasította a leányegyház Zaharban.332A század felében, 1751-ben a parókia leányegyházával az espe- resség szlovák részéhez tartozott.333 Több, nem egyértelmű panasz illette a szlovák református gyülekezeteket az egyik vagy másik nyelv használatát vagy elhanyagolását illettően. 1758-ban a nagyszeretvai pap panaszkodott az ifjúságra, mely a temetéseken magyar és szlovák énekeket énekelt, de pontosan nem jellemezte, hogy melyik is árt neki.334 1762-ben a hívek a tusai papra panaszkodtak a szlovák istentiszteletek hanyagolásáért. Mikor az esperes meghagyta neki a heti két -három szolgálatot, a pap azzal érvelt, hogy a hívők nem járnak.335 Az említett esetek mutatják, hogy a panaszok sokszor szubjektívak is lehettek és egyáltalán nem tükrözték a gyülekezet valódi helyzetét. A következő évben a vizotátornak panaszkodtak Málca falu jobbágyai is lelkészükre, azt felhozva ellene, hogy csak egy magyar (bizonyára nemes család miatt) család miatt vasárnap magyarul prédikál.336 Ebben az időben viszont csupán négy szlovák református parasztcsalád élt a faluban.337 Természetes, hogy pont a nemesi református patrónus ottléte volt a fő oka annak, hogy az akkori időben már katolikus Málcán volt egyáltalán református istentisztelet, és ebben a kontextusban egyáltalán nem túlzott, hogy a szolgálatok magyar nyelven folytak. A szlovák gyülekezetekben levő problémák és nézeteltérések a két nyelv használatát illetően a templomban nem az egyház vagy a földesúr érdektelenségét mutatták a hívők iránt, de sokkal inkább objektív okokból fakadtak. Elsősorban a szlovák illetve mindkét nyelvet tudó prédikátorok hiánya lehetett, amire a korabeli adatok is rámutatnak. A nagyszámú magyar nemességre való tekintettel nagy valószínűséggel nekik elsődleges volt egy magyarul beszélő papjelenléte, viszont két prédikátort nehezen tudtak volna a gyülekezetek fenntartani. Bár nem minden szlovák pap tudott jól magyarul. Ilyen volt pl. a málcai pap, esperesi titkár és istentiszteleti könyvek fordítója, Jessenius György.338 A szlovák református gyülekezetek nagy része nagyon 331 332 333 334 335 336 337 338 VARSIK, Branislav: Vznik a vyvin slovenskych...., 134. KIRÁLY, Péter: A keletszlovák ..., 31. KIRÁLY, Péter: A keletszlovák ..., 31. Ibidem Ibidem Ibidem Ibidem Ibidem, 51.; CSÁJI, Pál: Rákóczi András 1752. évi szlovák zsoltárfordítása XVII. 130
