Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A reformáció kezdete
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON A reformáció kezdete Tekintettel a területi közelségre és az ország sokoldalú kapcsolataira a német birodalommal, elsősorban azonban arra, hogy Magyarországon is a középkor végén hasonló társadalmi problémák voltak, mint a német fejedelemségekben, Luther reformációs gondolatai már röviddel 1517 után terjedni kezdtek az országban. A reformációval szimpatizáló prédikátorok először a fővárosban, Budán, ott pedig a királyi udvaron működtek. Éppen ott éltek a reformáció első világi hívei, mindenek előtt Mária királynő vagy II. Lajos nevelője, Brandenburgi György őrgróf, s más, rendszerint Németországból származó személyek. Budán működött az egyik első, Luthertől befolyásolt prédikátor, Cordatus Konrád, Mária királynő gyóntatója és udvari papja, aki 1522-től a budai parókiát vette át, ahol nemrégen az egyházi hierarchia elbocsátotta Luther másik magyarországi követőjét, Speratus Pált. A királyné udvarán az udvari pap helyét Henckel János, humanista, reformációtól befolyásolt prédikátor vette át. A budai iskolában a reformáció két másik követője, Grynaeus Simon és Windscheim Vitus is működött.17 Természetesen, sem az udvar, sem a főváros, ahol elsőként terjedtek Luther tanai, nem hatottak az egész, annak idején még katolikus országra. A fiatal uralkodónő reformációs hajlama viszont bátorította az új tanítás többi részvevőit, és lehetővé tette a reformációs prédikátorok működését a királynő birtokain, főleg a szabad királyi és királyi- bányavárosokban. Lényegesen jelentősebb volt azonban a reformáció elfogadása a rendeknél. Első rend, mely elfogadta a reformációt a szabad királyi városok polgárai voltak. Ennek egyik, holott a régebbi irodalomban gyakran túlbecsült oka a polgárság német eredete volt. Legalább ilyen jelentősek vol17 ZSILINSZKY, Mihály: A Magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907, 38-40. Luther Márton 12