Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Tiszáninneni református gyülekezetek a 18. században

Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században A 18 század második felében a területen összesen majdnem 212 kálvini gyülekezet létezett. Ab­ból 102 parókia és 110 fília. Ösz- szehasonlítva az előző évszázad első harmadával, amikor ezen a területen (a homonnai és vidéki gyülekezetek nélkül) legkevesebb 430 református gyülekezet műkö­dött (köztük 142 anya- és 288 le­ányegyház), másfél évszázad alatt több, mint 50%-kal csökkent az egyházak száma. Ez a csökkenés pedig sokkal nagyobb volt a leány­egyházakénál, amelyek majdnem egyharmadra, tehát 60%-kal apad­tak le, miközben a parókiák száma csak egyharmaddal csökkent. így a rekatolizáció következményei, elsősorban a gyülekezetek csökkenése, az északi területeken sokkal súlyo­sabbak voltak, mint az egész Tiszáninneni kerületben, ahol a fentebb sorolt adatok alapján nem nagyobb, mint 35%-os csökkenés következett be. A leg­súlyosabb veszteségeket viszont a református egyház e terület északi részén szenvedett, nagyjából a szlovák vidékeken, amiről a következő fejezetben lesz szó. A gyülekezetek számának csökkenése ugyanis a 18. század folyamán tovább folytatódott, de már sokkal kisebb mértékben. Összehasonlítva az 1725 - 1729-es évek adatait, melyek erre a területre vonatkozólag, a csök­kenés folytatódik, de már sokkal mérsékeltebben, ami 10%-ot jelent. Kissé erőteljesebb, 15%-os apadás volt a parókiák számában, a filiák pedig 8%-kal estek. Az a fejlődés bizonyára az elnéptelenedett területek betelepítésével és a felekezeti mérték stabilizálódásával függött össze, habár az egyházat továbbra is a rekatolizáció veszélyeztette. Néhány parókia elvesztése a föl­desurak rekatolizációjával volt összekapcsolva, akik azután templomaikat a katolikus egyháznak adták át (Fűzessér, Budaháza, Vámoslucska és má­sok), esetleg az új lakosság betelepítésével, vagy a református hívek drasz­tikus csökkenésével (az utolsó sárosi gyülekezetek). A megszűnt parókiák Mária Terézia 1749-es utasítása alapján, - mely a parókiális papoknak meg­tiltotta a leányegyházak látogatását, - nem változtak át fíliára. Az abaúji vizitációkból 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom