Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS - A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN - A „kálvinista pestis legnépesebb szemináriuma” 1655-1671
zött diákokra gondolt, bár nem ezt a szót használta, hanem a „szent minisztérium” kifejezést. Mindezek alapján következtethetünk arra, hogy egy-egy tanévben a kezdő-, alsó és felső gimnáziumi tagozaton és az akadémiai fokon tanulók összlétszáma megközelíthette a 200 főt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezővárosi gimnáziumokban a tanulók száma csak kivételesen vagy talán soha nem érte el az 50 főt, elfogulatlannak kell tekintenünk az 1656-ban Magyarországon és Erdélyben számos helyen, így itt is megforduló Conrad Jacob Hildebrandt svéd követségi titkárnak a pataki kollégiumról írt feljegyzését: „Itt egy szép gimnázium is volt. Magyarországon nincsenek akadémiák, de van néhány szép gimnázium, amelyek között ez a pataki minden bizonnyal a legelőkelőbb és leghíresebb.” Már az 1648. évi átszervezés is azt célozta, majd pedig Comenius intézkedései nyomán szilárdabb, átláthatóbb szervezetben folyt az oktatás. A diákok tanítását igyekeztek a korábbiakhoz képest jobban körülhatárolt, eltérő, de egymásra épülő tananyag szerinti osztálybeosztásban folytatni. Általában 3-4 kiválóan képzett, európai egyetemeket járt tanár tanított az akadémiai tagozaton logikát, filozófiát, teológiát, bibliai nyelveket. Lorántffy Zsuzsannának és a kollégium kurátorainak sikerült elérni, hogy az akadémiai tagozat tanárai egész életükre szóló hivatásként tekintsenek a pataki tanárságukra. Baczoni Baló Menyhért és Buzinkai Mihály 1656-tól, Pósaházi János 1657-től haláláig nem vált meg az iskolától. A gimnáziumi osztályokat a kiváló nagydiákok közül kiválasztott hat publicus praeceptor tanította: rudimentista; ety- mologista; syntaxista; poeta; rhetor (et orator); logicus. (Minden bizonnyal megvalósult a comeniusi hétosztályos szerkezet azzal a sajátossággal, hogy a retorikai osztály valójában orátorokra és rétorokra tagozódott.) Arra is van példa, s talán e mögött szándékos törekvést fedezhetünk fel, hogy egy-egy praeceptor több tanéven át vezette a tanulócsoportját, amit szintén Comenius javasolt. A három éven át tanító Pataki Tóth István 1660-ban például átvette a poéták osztályát, majd velük lépett tovább az rétorok-orátorok csoportjába s tanította őket további két esztendeig. Hasonló helyzet figyelhető meg Lisznyai Kovács Pál esetében is néhány évvel később. Az állandósított tanárok fizetése közeledett a mezővárosi parókiákon megszerezhető jövedelemhez. Tanári lakást kaptak, évenként 250-300 forintot, 18 köböl búzát, 5-7 hordó bort, 3 szalonnát. (A hozzávetőleges érték megbecsüléséhez: egy tehén ára 6-8 forint volt.) A pályájukat hosszútávra tervező tanárok sorra adták ki tankönyveiket, jelentősen megkönnyítve ezzel a diákok számára a tanulást. Buzinkai Mihály 1648-ban írt alá a pataki iskolai törvényeknek, seniorsága (1651-1652) Comenius itteni munkálkodásának idejére esett. Utrechtben tanult 1652-től 1654-ig. Rámista szellemű, tudományos alapossággal megírt retorikai és logikai kompendiumai igen magas szintű sárospataki képzésről árulkodnak. Szerzőjük a korszak „legjobban felkészült és legigényesebb hazai elmélet írói közé tartozik”. Pósaházi János gyökereiben is pataki volt, ugyanis e városkában született édesapja itteni lelkipásztorsága idején. A törvényeknek 1650-ben írt alá, tanulmányi ideje a kollégium akadémiai tagozatán egybeesett Comenius pataki működésével. Jeles tanulmányi előmenetelét és az ifjúság közötti tekintélyét egyaránt mutatja, hogy 1653-ban seniornak választották. Még ez év őszén Hollandiába ment egyetemi tanulmányokra (Utrecht, Franeker). Az előbbi helyen filozófiai doktorságot (mások szerint magiszteri fokozatot) szerzett. A kálvini teológiához szigorúan ragaszkodó tanár Pneumatologia című tankönyvében Isten fogalmának és tulajdonságainak magyarázatát adja. Arisztotelész, Descartes és Comenius hatása érhető tetten a mun39 / f Buzinkai Mihály retorikai műve
