Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)

Ugrai János: „A NEMZETI ELŐHALADÁS NEVEZETES IDŐSZAKA” 1777-1849 - Az iskolateremtő jogprofesszor - Kövy Sándor

zsonyi jogakadémiára iratkozott be. Végzett jogászként eleinte gyakornokoskodott, majd jogi tanulmányait a pesti királyi táblán szerzett ügyvédi minősítéssel koronázta meg.

Noha hazánkban a legnívósabbnak számító képzésben részesült, Kövy nem maradt meg a jogi pályán. Előbb magántanárként tért vissza a korabeli pedagógusmesterséghez. Házitanítóként tekintélyes református családokkal, a Vayakkal, a Berná- thokkal és aTelekiekkel ismerkedett meg—jó benyomást hagyva magáról mindenhol. Ennek köszönhetően került kapcsolatba a Sárospataki Református Kollégiummal is, ahol az 1793 nyarán 'hozott egyházkerületi döntés értelmében külön tanszéket alapítottak a hazai jog tanításának. A katedrára a kassai polgármestert, Dobay Dánielt szemelték ki, aki azonban többször is visszautasította a felkérést. Ezután a Vayak ajánlására Kövy Sándor költözhetett a Bodrog partjára. Székfoglaló előadását 1793. november 15-én tartotta meg a hazai jog hasznosságáról, szükségességéről.

Patakon meghatározó tantervi és tantárgyi változtatások kezdeményezésével, módszertani újításokkal tűnt ki kortársai közül. Az új tankönyvek szerkesztése, írása mellett különösen figyelemre méltó, hogy a leendő jogászok gyakorlati képzésére is nagy súlyt helyezett. Eleinte ez kimerült abban, hogy előadásaiban és magánóráin egyaránt rendszeresen kitért egy-egy megtanított elv, szabály köznapi jelentőségére. Akár előadásait is megszakítva megkérdezte hallgatóit, értik-e, s át tudják-e ültetni a gyakorlatba az elmondottakat. Gyakran hozott ő maga példákat az elmélet részletezésénél, de a hallgatóságtól is elvárt hasonlókat. A száraz jogi szövegek megtanítása, elmagyarázása közben tehát esettanulmányokkal, a gyakorlatból kölcsönzött perekkel illusztrálta a tananyag hátterét, a kimondott, leírt jogi normák következményeit. Fontos újításnak számított, hogy egy-egy előadás elején összefoglalta, vagy hallgatóságának segítségét igénybe véve szedte össze az előző óra anyagát. E didaktikai fogások csak napjainkban számítanak megszokottnak, Kövy azonban ezekkel számottevően színesítette kora meglehetősen formális, életidegen tanításának eszköztárát. Ezt fejlesztette a későbbiekben tovább, amikor szerződéstervezetek, jogi beadványok, vitaanyagok összeállítását követelte meg hallgatóitól. S végül ez vezetett el a módszertani és politikai jelentősége miatt is híressé vált Pánczél vármegye megalakulásáig.

A pataki kollégium felett sokszor volt viharfelhős az ég