Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
ISKOLA A „RÉGI FÉSZKÉN” - A kollégium története 1703-1777 - Ifj. Csécsi János - egy különös korszak a kollégium történetében
pataki lelkész keserű prédikációban vizionálta a kollégiumi diákság szétszéledését. Kifejtette, hogy leginkább a város asszonyai búsulhatnak majd a diákok távozása miatt: „Mindenféle mesteremberek, házigazdák és gazda asszonyok! Kik a pusztuló Jeruzsálem lakosinak szolgáltatok, és szükséges dolgokat cselekedtetek, most jusson eszetekben, abból mennyi hasznot vettetek. Sírjatok, mert sok nyereséget szalasztottatok el. Szegény árva és özvegy asszonyi állatok és szüzek! Ti az eloszlott próféták fiait tisztogattátok, reájok mosogattatok, varrtatok, és nagyobbára abbul éltetek és ruházkodtatok.” Világos, hogy már 1714-ben a gazdasági érdek motiválhatta az asz- szonyokat, amikor a kollégium oltalmazására siettek. A visszatelepülés után kezdett kialakulni az a szokás, hogy azok a diákok, akik nem jutottak szálláshoz a kollégiumban, többen összefogva, a városban béreltek szállás- és kosztos helyet, mely alakulatot később gárdának neveztek. Egy-egy református család gazdaságában nem lehetett jelentéktelen az ezen a csatornán befolyó bevétel. Akárhogyan is volt, Kossovicsnak nem lehetett hivatalos felhatalmazása az akcióra, magánjelleggel cselekedett, s az ellenállás láttán, a nagyobb botrányt elkerülendő, visszakozott. 55 Asszonyok kergetik el a támadókat (Szabados Béla alkotása, 1939, a kollégiumi nagyporta falán) IFJ. CSÉCSI JÁNOS - EGY KÜLÖNÖS KORSZAK A KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBEN 1713. február 20-án ifj. Csécsi Jánost beiktatták apja örökébe, a sárospataki kollégium tanári tisztébe. Alig múlt 23 éves. Frissen érkezett haza európai tanulmányútjáról, bejárva Hollandiát, Angliát, Svájcot, Franciaországot, Németországot. Még zajlott a küzdelem a kollégium megtartásáért, amit Füleld András rektor professzor vezetett. Kapcsolatuk rosszul kezdődött, Füleki ugyanis nem támogatta Csécsi tanárrá választását. Indokait nem ismerjük, talán elvi-teológiai ellentét szülhette ezt a lépését. Füleki 1695-ben írta alá a sárospataki-gyulafehérvári kollégium törvényeit, majd 1700-ban a leideni egyetem diákja lett. Itt Johannes Marckius (+1731) professzor tanítványa lehetett, legalábbis Patakon az ő egyik műve nyomán tanította a teológiát, de más adat is utal erre. Marckius Gijsbert Voetius teológiai iránymutatását vitte tovább, aki a református ortodoxia szilárd alapján állt, de azt nem elméletnek tekintette pusztán, hanem a gyakorlati következményeket, a megszentelődést hangsúlyozta. Talán már nem volt modern, s Füleki sem, amikor ezt a teológiát közvetítette, de a magyar reformátusságnak abban a helyzetében, amikor a megmaradása, a túlélése volt a tét, erre az erőteljes, nem belső meghasonlásokat, hanem összetartó erőt jelentő szellemi háttérre volt szüksége. Az új nemzedékhez tartozó ifjú Csécsi János friss szellemet hozott Sárospatakra. Az első évben zsidó régiségtant és hébert, görögöt, egyháztörténelmet, mennyiség- tant, földrajzot tanított. Ez utóbbiban egészen újat hozott. Szombathi János mintegy negyven tantárgy tanításáról tesz említést, többek között csillagászatról, kísérleti fizikáról, geometriáról, optikáról, építészetről. Ezek tanítását Csécsi csak úgy oldhatta meg, hogy ha ezeket nem rendszeresen adta elő, hanem többéves váltásban, ami az eredményességet erősen csökkenthétté. A filozófiában Descartes bölcseletének az alapjait magyarázta. Csécsire nagy hatást Campegius Vitringa (1693-1723) frane- keri hebraista és Herman Alexander Röell (1653-1718) utrechti filozófiatanár gyakorolt. Ez utóbbi elkísérte a hajóig, amikor Utrechtből távozott, tehát atyai barátság is kialakult közöttük. A filozófiában kartéziánus, a teológiában coccejánus volt. A kinyilatkoztatás elfogadásának és az értelmes gondolkodás jogosultságának egyeztet-
