Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS - A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN - A puritánus viták színtere - meghasonlás és megújulás 1638 - 1649
A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN 32 Az e/ső könyvkatalógus kező problémával együtt sem volt sikertelen a nemes ifjakkal kapcsolatos program Patakon. 1627 és 1671 között a törvényeknek aláírt diákság negyven százalékát ők alkották. Mivel a pataki iskolában a méltóságosfejedelem kegyes jóvoltából állandóan három rendes tanárt tartanak, /6oyy tehát a tanárok és tanulók között minden zavar eltá- voztassék és valamely bizonyos rend állapíttassék meg, a tanárok száma szerint a tanuló ifúság is három rendbe vagy osztályba sorozandó. Mégpedig a latin és görög nyelv; a szónoklat-, költészet- és logika tana; teológia és filozófia tudománya, melyekkel egyénileg még a héber nyelv tanulása is alkalmasan összeköthető, mint ami a teológiai tanulmánnyal összhangban van. Mégpedig úgy, hogy minden egyes elhatározott osztálynak legyen tanulócsoportja a régi szokás szerint, azonkívül minden egyes tanulócsoport minden osztályban, mindenki a maga tantárgyában magamagát gyakorolja, felügyelővel, főképpen annak a tantárgynak a tanárával. A nemesek is a tanulóknak ugyanazon osztályaiba, ha akiket alkalmasaknak találnak, kiváltképpen pedig a filozófia és a teológia tudományának osztályaiba különbség nélkül befogadtassanak. A nyilvánosan meghallgatandó vitatkozásokra pedig nem csak odabocsátandók, hanem teljességgel kény szer ítendők a nemesek. A reform harmadik eleme a könyvtárfejlesztésben ragadható meg. Közismert, hogy Rákóczi György nagy könyvgyűjtő volt, ebben is az ő ösztönző szerepét kell látnunk. A kollégium első ismert könyvjegyzékét 1623-ban állították össze, mely 328 művet tartalmaz. Ezzel szemben az 1635. évi leltár már 714 művet vesz számba, tehát az állomány több mint kétszeresére nőtt. Kérték is a diákok 1638-ban, hogy megfelelő könyvtárszoba épüljön elhelyezésükre: „A bibliothecának bolt csinálását kívánják a deákok praefectus uramtól.” A könyvek között a bibliák, szótárak mellett a görög és római klasszikusok, az egyházatyák és a helvét irányzat vezető teológusainak művei dominálnak. A heidelbergi hátterű református ortodoxia uralmát mutatja a könyvanyag, amelyből az olvasható ki, hogy Sárospatakon a 17. század harmincas éveiben már nem költőket és rétorokat, hanem hitvitázókat és prédikátorokat akartak nevelni. A PURITÁNUS VITÁK SZÍNTERE - MEGHASONLÁS ÉS MEGÚJULÁS 1638 - 1649 Az Angliából kiinduló puritanizmus az 1630-as években, a Hollandiában és Angliában tanuló magyar diákok révén, egyre nagyobb lendülettel megérkezett Magyarországra is. Tulajdonképpen Kálvin János teológiájának újraértelmezése volt, erős hangsúlyokkal a gyakorlati keresztyénség, a kegyesség területén. Angliában a 16. század utolsó évtizedétől kezdődően bontakozott ki az a gyakorlati törekvés, amely egyszerre hangsúlyozta a személyes keresztyén élet tisztaságának fontosságát és a közélet, benne az egyház és az állam működésének kálvini teológiai alapokra való helyezését. Az elveik miatt hazájukat elhagyni kényszerülő puritánok közül számosán választották új hazájuknak Hollandiát. Közöttük volt Wilhelmus Amesius (William Ames, 1576-1633), aki rendkívüli hatást gyakorolt a holland-, s az ott tanuló diákok révén a magyar református teológiai gondolkodásra. Amesius Kálvin teológiáját, a nagy
