Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)

VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS - A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN - Az iskolai élet

26 A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMA 17. SZÁZADBAN Keckermann (1571-1609) tankönyveit a puritánok idejétmúltnak tekintették nyelvtant Károlyi Péter könyve alapján tanították, amelynek kedveltsége nem maradt el Molnár munkájától (Elementa grammaticae gracae, 1567). Könnyen kezelhető, a gyakorlati iskolázás szempontjait figyelembe vevő héber nyelvtan sokáig nem állt rendelkezésre. A diákok kéziratos másolatokban terjesztett, kézikönyvekből kiszede­getett segédanyagot használtak. Ez a módszer sok nehézséget okozott, s éppen itteni tapasztalatai alapján készített és adott ki iskolai héber nyelvtant az egykori pataki diák, Szatmárnémeti Mihály (Tyrocinium Hebraicum, Hoc est Brevis et Methodica Linguae Hebraeae Institutio, 1667.). Retorikákban nem igen volt hiány. Biztosan használták patakon is Pécsek Király Imrének a komáromi iskola számára írt munkáját (Isagoges rhetoricae libri duo, 1612). Az 1639. évi kiadás már nem is a komáromiaknak szól, hanem „in usum scholarum Hungáriáé”, tehát Ma­gyarország iskoláinak használatára megjegyzéssel látott napvilágot, ami elterjedt voltára utal. A logikát Bartho- lomaeus Keckermann (1571-1609) danzigi református filozófus professzor tankönyve alapján tanították. Arisz- toteliánus szellemben fejtette ki logikáját, amit a hitvita és hitvédelem bástyájának tartott a református ortodoxia. A kérdés—felelet formában előadott hitvallási össze­foglalásoknak, a katekizmusoknak fontos szerepük volt a tanításban, végigkísérték a tanulót az iskola minden grádusán. Batizi András kátéját a 17. század elején még tanították minden bizonnyal Patakon (Keresztyéni tudo­mányról való könyvecske, 1550.), majd felváltotta Side- rius János munkája (Catechismus, 1597). Magyar nyelvű káték lévén, a legalsó tagozaton, a kezdők számára voltak fontos tankönyvek. A felsőbb tagozatokon már a latin nyelvű heidelbergi káté és magyarázata volt használatban. Kiemelkedő helyet töltött be a tanulásban a Szentírás is­merete, számos fejezetét, különösen a 150 zsoltár ismere­tét memoriterként követelték. A kollégium legfelső tagozatán a tanár egy-egy teo­lógus művét elemezte, magyarázta. Így például adatunk van arra, hogy a zsidó vallás­ról keresztyén hitre tért spanyol orvosdoktor és teológus, Valerius Dávid professzor 1538-ban Lucas Trelcatius leideni református tanár valamely könyvének magyarázá­sát befejezte, s éppen elkezdte a jezsuita Robert Bellarmin Disputationes de contro­versiis christianae fidei című munkájának elemzését. A diákok lehettek ösztöndíjasok (alumnusok) vagy olyanok, akik saját maguk finanszírozták tanulmányaikat, közöttük létezett egy meglehetősen nehéz helyzet­ben lévő csoport is, a mendicansok (koldusdeákok, szolgadeákok) közössége, akik dolgozni voltak kénytelenek tanulmányaik folytatása közben, hogy előteremtsék a megélhetésükhöz és a tandíjhoz szükséges anyagiakat. Dobolyi István elkeseredett soraiból vontak már le olyan következtetést, hogy a pataki kollégium zűrzavaros helyzetét világítja meg. Holott csak annyit mondd el - ami persze nem jelentéktelen dolog - , hogy finanszírozás hiányában tanulni sem lehet. A koldusdeákok nem csak úgy juthattak valamennyi jövedelemhez, hogy a kollégium szőlőiben dolgoztak vagy a tantermeket takarították, hanem egy-egy tehetősebb diáktársuk szolgálatába is szegődhettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom