Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS - A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN - Sárospatakról röviden
VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN SÁROSPATAKRÓL RÖVIDEN A 17. század rendkívüli megpróbáltatásokat hozott a három részre szakadt ország lakosai számára. Egymást érték a háborúk, a fegyverek szinte soha nem nyugodtak. Az 1618-ban kirobbant összeurópai háborúba (harmincéves háború) az erdélyi fejedelmek többször bekapcsolódtak, e harcok során Felső-Magyarország hadszíntérré vált. A század utolsó harmadában a rendi-nemesi függetlenségi harcok eseményei - a bujdosók mozgalma — is nagyrészt ezt a vidéket érintették, majd pedig a törökellenes felszabadító háború pusztításai sem kímélték. Nem lényegtelen témánk szempontjából, hogy a megerősödő Habsburg abszolutizmussal összekapcsolódott a protestánsok elleni egyre nyíltabb és erőszakosabb fellépés. Az idők egyáltalán nem kedveztek a „múzsák hajlékénak”, ahogy a korban olykor az iskolákat nevezték. Dobó Ferenc patrónus 1602-ben meghalt. A református főúr végrendeletében megerősítette a kollégiumot a korábban elnyert javaiban, s világosan kifejezte, hogy „más religiójú egyházi rendet sehol semmi jószágomban ne hozzanak, hanem azon keresztyéni religion valókat, kiben én éltem”. Sárospatak ekkor már Felső-Magyarország református centruma volt. Helyzete azonban bizonytalanná vált. A várat a Habsburg kormányzat emberei valósággal kifosztották. Az immár egy évtizede folyó törökellenes háború ugyan kifulladóban volt, de a Felső-Magyarországon állomásoz- tatott német katonaságra támaszkodva egyre erőteljesebben bontakozott ki az uralkodótól támogatott ellenreformáció. Forgách Ferenc nyitrai püspök azt írta 1603- ban, hogy „Patak az egész eretnekség főfészke Felső-Magyarországban, az ördögnek e pataki zsinagógáját le kell rombolni.” A következő évben pedig Szuhay István egri püspök, miután az evangélikusoktól a főtemplomot Kassán erőszakkal sikeresen elvették, azt tanácsolta Mátyás főhercegnek, hogy a „pataki kálvinista szemináriumot, amit katolikus kolostorok birtokainak jövedelméből alapítottak” is vegyék el s helyette katolikus főiskolát hozzanak létre. Az ellenreformációs kísérlet egyelőre elvérzett Bocskai István fegyveres ellenállása következtében. S a győztes protestáns rendek 1606-ban országos főiskolává kívánták fejleszteni a kollégiumot. A sárospataki várat birtokaival 1608-ban öröklő ForántfEy Mihály (+1614) református volt. Miként a lányával, Lorántffy Zsuzsannával 1616-ban házasságot kötő I. Rákóczi György is. Rákóczi, akit később erdélyi fejedelemmé választottak, család-
