Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
FŐGIMNÁZIUM ÉS FŐISKOLA - A KOLLÉGIUM A KIÉPÜLŐ MODERN OKTATÁSI RENDSZERBEN - A gazdálkodás modernizálása
a türelmi időt, majd pedig a bírósághoz fordultak. Válságos esztendőkben előfordult, hogy egyszerre nyolc ügyvédet kellett megbíznia a kollégiumnak, hogy képviseljék az érdekeit. A hosszú évekig húzódó perek komoly veszteséget okoztak az intézménynek, mivel a bíróságok jellemzően csak az utolsó három évi kamattartozás megfizetését írták elő az adósnak. Részben épp a kintlévőségek nagy arányai révén az 1870-es évekbeli válság, majd pedig a világháborús esztendők két ütemben korrekcióra késztették a pénzkihelyezésre alapozott gazdaságpolitikát. Az első hullámot követően többet ruházott be a választmány ingatlanvásárlásra, illetve a meglévő és bérbe adott birtokok feljavítására. Az utolsó békeévekben, majd pedig különösen a háború idején megint ez a recept tűnt biztosabbnak: az infláció miatt a csekélyebb, de biztosabb jövedelmezőséget kínáló birtokgazdálkodás kínált nagyobb esélyt a túlélésre. Több mint egy évszázados szünetet követően a főiskola ismét az önellátásra törekedett. Ennek jegyében például sertéshizlalásba fogtak, ólakat építettek, a takarmányt pedig saját birtokon termelték meg. Az iskolai erdőkből biztosították a tüzelő- és építőanyagot is. Sőt, a legválságosabb háború utáni években a tanárok is természetben kapták a fizetésük nagy részét. A változtatások hatása nem maradt el. Már az 1850-es évek első felében átlagosan évi 23-ra emelkedett a kollégium által nyélbe ütött kölcsönügyletek száma - korábban évente három—öt ilyen szerződést kötöttek. Újabb 15 év múltán ismét megkétszereződött a forgalom. Az intézményi összbevétel döntő részét, mintegy 60-70%-át a tőkegazdálkodás, illetve a birtokok haszonbérbe adása biztosította. A fennmaradó részt jobbára adományokból, gyűjtésekből, illetve tanulói hozzájárulásból (beiratkozási, bizonyítvány-kiállítási díjakból) fedezte a főiskola. Emellett komolyabb bevételi forrásként legfeljebb a nyomda jöhetett számításba, amely piacképes áron állított elő keresett kiadványokat is. Amikor pedig nehezebb esztendők következtek, a nyomdai bevételeket mesterségesen is tudták kissé növelni: 1878 tavaszán határozott például az egyházkerület arról, hogy a gyülekezetek népiskolái kötelezően a pataki kollégium nyomdájában kiadott tankönyveket használják. Ez az alaptőke közel tizedét kitevő évi jövedelmet jelentett. A modernizálódó főiskolai gazdaság szerves részét képezték az elkülönített alapok, kasszák. Különösen az ifjúság önszerveződésének fellendülése révén gyarapodtak ezek a tőkeállományok. Alább még szólunk róla, hogy a sárospataki ifjúság hihetetlenül színes, mozgalmas diákéletet alakított ki magának. Tucatnyi önképző vagy önsegítő egylet működött egyidőben. Ezek tagdíjat és önkéntes befizetést szedtek a belépőktől, így önálló vagyonra tettek szert. Ezeket a pénzeket természetesen elkülönítetten, csak a nevesített célra használták fel, ám gazdálkodásuk ellenőrzése szintén a választmány hatáskörébe tartozott. Együttesen jelentékeny vagyonra tettek szert: volt olyan esztendő, amikor 20 ezer forintra rúgott a közös mérlegük. E kezdeményezések közül ezúttal kettőről szólunk részletesebben, tekintettel arra, hogy ezek nem művelődési célokat szolgáltak, hanem tisztán gazdasági céllal jöttek létre. Az egyik a Főiskolai Betegsegélyező Egylet volt. A Magyarországon szép számmal szaporodó önkéntes betegsegélyező egyletek mintájára a kollégiumi ifjúság 1865-ben indította meg saját egyesületét. A két, majd három forintnyi tagsági díj ellenében a belépők egy évig ingyen juthattak gyógyszerhez és orvosi ellátáshoz. Emellett számtalan adomány is hizlalta az egylet alaptőkéjét - természetesen ez volt az adakozó szülők, egykori pataki diákok körében az egyik legnépszerűbb cél, amire felajánlást tettek. A betegsegélyező idővel átvette — legalábbis részben — a főiskolai kórház működtetését. Ennek minden költségét persze önmagában nem tudta volna 119 ■ .fasts' 'íjfr ‘ y.‘\ / / ■■ .'S.A:. *:v. *jrf & 45*» /fcy- ■ &.J, ai.. A seniori számvevő szék jegyzőkönyve
