Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
FŐGIMNÁZIUM ÉS FŐISKOLA - A KOLLÉGIUM A KIÉPÜLŐ MODERN OKTATÁSI RENDSZERBEN - Környezeti feltételek - Az állami oktatáspolitika kibontakozása és a modern oktatási rendszer kiépülése
FŐGIMNÁZIUM ÉS FŐISKOLA - A KOLLÉGIUM A KIÉPÜLŐ MODERN OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖRNYEZETI FELTÉTELEK AZ ÁLLAMI OKTATÁSPOLITIKA KIBONTAKOZÁSA ÉS A MODERN OKTATÁSI RENDSZER KIÉPÜLÉSE A z 1848-1849-es szabadságharc bukása a polgárosodás folyamatát legfeljebb megakasztotta, de hosszabb távon nem lehetetlenítette el. Gazdasági és részben társadalmi értelemben a feudális struktúrák lebontása folytatódott. Ugyanakkor az 1850-es években a Habsburg neobaszolutizmus élesen elkülönítette a gazdasági modernizáció támogatását a politikai szabadságjogok biztosításától - ez utóbbiról hallani sem kívánt. Ezáltal pedig megakadályozta a valódi polgárság megerősödését, a polgári életmód elterjedését. A kormányzat elleni fellépés fő motorja a hagyományos értékvilágot követő nemesség volt. így ez a társadalmi réteg érezhette leginkább a magáénak a Habsburgokkal való kiegyezés (1867) diadalát is. Ez pedig hosszú, egész korszakunkat meghatározó, furcsa kettősséget okozott. Miközben a gazdasági és a szellemi életet átitatta a fejlődésbe vetett hit, a társadalom mélyszöveteit mindvégig meghatározta a kiegyezés értékalku-jellege: a fejlődésért cserébe a felek elfogadták a feudalizmus néhány alapelemének (pl. az uralkodó sérthetetlensége, és meghatározó, tényleges hatalma) tartósítását. Ebből fakadóan mindvégig felemás tendenciák kusza halmaza jellemezte ezeket az évtizedeket. S ahogy haladt előre az idő, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a nemesből lett dzsentri komoly akadálya a valódi polgár térnyerésének. Egyfelől tehát kétségtelen tény: szédítő sebességgel lépett előre az ország új fővárosa, az egyesült Budapest. Eközben a vidéki megyeszékhelyek, szellemi centrumok is korábban nem tapasztalt fejlődésen estek át. A gyáripar terjedése, a közlekedési infrastruktúra kiépülése, a bankhálózat kinövése szinte a semmiből, az egyes települések növeke- dése-szépülése, a fogyasztói szokások markáns átalakulása egy gyorsan gyarapodó közösség és prosperáló gazdaság képét mutatták. Ám az árnyoldalon szintén számos tényező sorolható fel. A több kisebb válságciklus nyomán meg-megzökkenő gazdasági fejlődés; a vidéki, mezőgazdaságból élő nincstelenek, az agrárproletárok ellehetetlenülése; az épp ezért Amerikába irányuló tömeges kivándorlás; az egyre súlyosbodó nemzetiségi feszültségek; a társadalmat
