Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)

Dienes Dénes: PROTESTÁNS ISKOLA A 16. SZÁZADBAN - Melanchthon szellemében, 1558-1576

A PROTESTÁNS ISKOLA A 16. SZÁZADBAN

10

mellett az ottani temetőt is. Feltehető, hogy a plébániai iskola épületének is ez lett a sorsa. Helyesnek tűnik feltételezni, hogy az áthelyezés Perényi Péter döntése volt. Ezzel az a sajátos helyzet állt elő, hogy fizikailag megtört a templom — iskola — város természetes kapcsolata, s a protestáns iskola a város „szélére” került. Mindenesetre érdekes, hogy a későbbi évtizedekben inkább volt a patrónus földesúr a gondviselője, mint maga a város. Amikor kollégiummá fejlődött, városka lett a városban.

MELANCHTHON SZELLEMÉBEN 1558-1576

Philipp Melanchthon (1497-1560), a kitűnő wittenbergi humanista tanár rendkívül

nagy hatást gyakorolt a 16. századi magyar protestáns értelmiségre. Tudományfelfogása, filológusi munkássága, iskolateremtő és szervező egyénisége számos magyar reformátor számára vált iránymutatóvá és meghatározóvá. Tanítványai mellett több hazai befolyásos politikussal — láttuk, hogy közöttük Perényi Péterrel — levelezett. Sok tanítványával baráti kapcsolatot ápolt, tanácsaival döntően befolyásolta pályafutásukat.

Az első ismert sárospataki tanár, Thúri Farkas Pál (+1571), Melanchthon tanítványa volt, 1555-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Szülővárosában, Mezőtúron a kortársak által „legtudósabb” jelzővel illetett magyar reformátor, Szegedi Kis István volt a tanítója. Egészen bizonyos, hogy a helvét (svájci) reformáció képviselője volt már akkor, amikor Witten- bergből hazatérve (1557) Tolnán lett tanár. Mutatja ezt Kálvin Institutiojáról írt latin disztichonja, amit később Szenei Molnár Albert fordított magyarra:

Praeter Apostolicas, post Christi tempora, chartas Huic peperere libro saecula nulla parem.

\S-rL6,

1VENTIS • P OT VITDVRER TVA-ORATH1 LIPPI

A Yen teavnon pctvTt-pingere-do cta|

MAN\S

ídL

Melanchthon

Az szent könyvek után, kiket az nagy apastalok írtak,

Ennél jobb könyvet még soha senki nem írt.

Ennek a hódoltsági (török megszállás alatt lévő) mezővárosnak igen magas színvonalú iskolája volt ekkor,Thúri Farkas felkészültségét jelzi, hogy ott taníthatott. Itt írta meg híres levelét a török hódoltság életéről, ami ma is igen jelentős forrása a kutatásnak (Idea Christianorum Hungarorum). Sárospatakra 1558-ban érkezett, három esztendőt töltött itt tanárként. Sajószentpéteren lett lelkész 1561-ben, de helvét teológiai meggyőződése miatt kénytelen volt 1564-ben elhagyni ezt az egyházvidéket. Perényi Gábor halálát követően, 1569-ben térhetett vissza Abaúj szántóra.

Thúri igen jártas volt a bibliai nyelvekben (héber, görög), ebből következően a teológiában. Vélhetően szónoki kiválóságát mutatja, hogy Tolnán a „második Ciceró” kitüntető névvel illették. Pataki megjelenése jelzi, hogy az itteni iskola ekkorra a je-