Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus
Én is megh attam a Chatetraticumot, kinek bizonyságára adorn ezen kezem írásá.. .”59 * 61 62 Quinta — ötödrész Az egyházi földek után kapott bérleti díj. Sgilice —* [S%k. Silica], Torna vm. 1639: „A földeket, ha más ember szántja és veti be, quintat ad belőle. ’w Zsip —> [S%k. Zip], Gömör vm. 1639:„S%ántófóld a Sipi határban tizennégy hold föld, epy szélben a Pap harasztja alatt. Kiknek felső szomszédja Bat ka felől Sebő Pál joldje, ahol a Daranji útja megy ki. Ezek a Prédikátor szabadságában vannak, ha meg akarja szántani. Ha pedig másnak adja, ötöd jár belőle. ’Kl A lelkészi jövedelem mindenkor tükrözte a város, a falu gazdasági erejét, tartalmazva olyan kedvezményeket, amelyek a helyi sajátosságokból következtek. A hegyaljai mezővárosok például azzal, hogy átlagon felüli javadalmakat tudtak biztosítani, a legjelesebb prédikátorokat alkalmazhatták (Tokaj, Bodrogkeresztúr, Olaszliszka, Sárospatak). A városok, falvak eklézsiái mindenkor igyekeztek megtartani, elvett vagy elidegenített javaikat visszaszerezni. A lelkész természetbeni juttatásai közé tartozott, hogy a parókián lakhatott, a melléképületeket használhatta. Bár ezekkel az épületekkel sok gond volt. A jegyzőkönyvekben sok panaszt hallunk arról, hogy a hívek restek ezeket javítani, rendben tartani, ha pedig nincsenek, akkor felépíteni. A legtöbb gyülekezetben a „papsághoz való ház”-on kívül van a prédikátornak sütőháza, lóistállója, csűrje, szekérállása, pincéje. Szántóföld, rét, tanorrok,r>2 erdő, veteményes kert, gyümölcsös. Helyi sajátosságokból adódó jövedelmek járulnak még ezekhez. Példaként álljon itt egy gazdag és egy szegény eklézsiának a pastoris reditusa: Olaszliszka — Zemplén vm. 1611: „Vagyon kilenc szőlő, melyeknek nevek ezek: az Elő heggen 1. Monos; 2. Dongo; 3. Kotis; 4. Niulas; 5. Varga; 6. Kurta maal. A Harazt hegyen: 7. Deác szőlő, kit Benedek deákné hagyott volt Testamentumban; 8. Caplan szőlőnek hívják.; 9. A Farkas háton, kit Bálint deák hagyott volt a Káplánsághoz- de úgy, hogy meddig Káplánt nem fogadnak, addig az ispotály számára míveltessék az egyházfiak. 59 Molnár Ambrus: Püspökladány. In.: RL. 23. évf. 8. szám 1979. febr. 18. m SRKLt. Kgg. II. 6. 214. 61 SRKLt. Kgg. II. 6.218. 62 Elkerített földrész, mező. 47
