Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)

Istentiszteleti rend - Református ünnepek, ünnepi szokások, jeles napok

dunk a sátoros ünnepeken kívül nagyon sok ünnepnapról. Ezeket részben érintettük a lelkészi jövedelmeknél.

A jegyzőkönyvekben szerepel a sátoros ünnepeken kifejezés. Gondolkoztunk-e már azon, hogy miért hívja református népünk jeles egyházi ünnepeinket sátoros ünnepeknek? Maga a szent sátor az Egyiptomból történő szabadulás tényété emlékeztet bennünket. Az ószövetség a szent sátrat több elnevezéssel illette: „az Úr hajléka”; „Isten háza”; a „gyülekezet sátora”. A szent sátor szerepe és jelentősége nyilvánvalóvá válik 2 Móz. 25. részének 8. verséből: „És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy ő közöttök lakozzam." A szent sátor voltaképpen Isten lakóhelye. Mikor mi, reformátusok megterítjük úrvacsoraosztásra az úrasztalát, akkor sátorformát alakítunk ki, ez alá helyezzük a kenyeret és a bort. Fő ünnepeink a sátoros ünnepnapok, ekkor mindig van úrvacsoraosztás minden református gyülekezetben.

Történelmünk folyamán az évkezdet napja változó volt. Január elseje a Julius Caesar - féle naptárreform után vált évkezdő nappá. A keresztyén egyház az évet úgy osztotta meg, hogy adventtól pünkösdig az ünnepekkel teli félév, pünkösdtől adventig az ünneptelen félév következett. Ez főleg a sátoros ünnepekre vonatkozott. Az egész középkoron át az egyházi év advent első vasárnapjával kezdődött. Advent a Krisztus-várás időszaka, készülés Krisztus születésének az ünnepére, karácsonyra. Ezt az egyházlátogatási jegyzőkönyvek is hangsúlyozzák. Adományokról, adakozásokról kapunk híradást. Úrasztali edényeket, térítőkét ajándékoztak a gyülekezetek tagjai a sákramentumok kiszolgáltatásához.

A karácsonyi előkészület időszakában, az adventben sok jeles nappal találkozunk: András, Miklós, Luca napja. A jegyzőkönyvekben főleg Miklós és Luca nap szerepel. Szent Miklós napján vittek a hívek adományt prédikátoruknak, Szent Miklós tyúkját. Erre a miklósnapi adományra külön kitértünk a lelkészi jövedelmeknél.

Debreceni Ember Pál prédikációs kötetében213 hangsúlyozta, hogy helytelen dolog, ha karácsony ünnepét az emberek babonasággal, különféle ünnepi „majmoskodással” töltik: „Mivel Karátson napján jeges vízben mosdanak; szalmával házaikat bé-töltik, s azon, nem ágyokba feküsznek, mint a Ráczok, s más némelly keresztyén nevet

213 Debreceni Ember Pál: Innepi ajándékul az Isten Satoraba fel-vitetett Szent Siklus. Nyomtattatott Kolozsvárott, M.Tótfalusi Kis Miklós által. 1700. SRKNt. RMK. I. 1556. P. 62. (Továbbiakban: Debreceni Ember Pál)

93