Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus - Reditus Cantoris
A deákok jövedelmében — különösen a hegyaljai gyülekezeteknél — fontos szerepe volt a szőlőnek. Nekik kellett megművelniük és értékesítés után övék volt a befolyt összeg. Ezzel kapcsolatosan érdekes adat található a jegyzőkönyvben: Erdőbénye, Zemplén vm. 1623: ,yA deákoknak vagyon két darab szőlőjük. Egyik a Mess^elátón, Jósa István ilyen conditional adta, bog esztendőnként a deákok 300 kosárföldet vigyenek bele ahová szükséges. Tudnunk kell azt, hogy Hegyalján a szőlővel beültetett területeket gondozták és védték. A hatalmas esőzések, hirtelen jött záporok a hegyoldalakból lesodorták a termőföldet. Igaz, ezt a lesodort termőföldet mindenkor igyekeztek felfogni, erre szolgáltak az ún. liktor vermek. A 17. századból származó adatok arról tanúskodnak, hogy a liktor vermek ismertek voltak az egész Tokaj-Hegyalján. A liktor vermekből a földet vissza kellett hordani a szőlővel beültetett területre. A termőföldet pótolni kellett, ha elhordta a víz. Ezt a munkát ősszel vagy tavasszal végezték, esetleg ha nem volt túl hideg, akkor télen is dolgozhattak. A földhordás különálló munka volt, nem tartozott a szakmányba. Annál verejtékesebb munka volt, minél meredekebb volt a szőlővel beültetett hegyoldal. Ezért a nehéz fizikai munkáért jól meg is fizettek. A vizitációs jegyzőkönyvekből azt tudjuk meg, hogy 300 kosár földet kellett a diákoknak esztendőnként visszahordani a rájuk hagyományozott szőlőbe. Azonban más munkát is végeztek a diákok. A szőlőterületek jelentős részét a kisebb-nagyobb kövektől állandóan tisztogatni kellett. A köveket ki kellett hordani és a szőlő szélére szépen kirakni. >yA deákok kő hányni vetni szoktak kijárni azpástra. ,,9° A kövekből kőgátakat építettek, ezzel megakadályozták a nagyobb mennyiségű termőföld lecsúszását. Ezek a kőgát teraszok ma is jól láthatók. Ha Szerencs felől tartunk Sárospatak felé, a Sárga borház környékén csodálatosan kirajzolódik a kőgátak sora. Reditus Cantoris A nagyobb és gazdagabb gyülekezetek, mezővárosok eklézsiái — Szikszó, Bodrogkeresztúr, Sátoraljaújhely, Sárospatak stb. — alkalmaztak kántort. Arról is kapunk híradást a jegyzőkönyvekből, hogy kántort az * 190 187 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 13. 190 Történelmi Tár 267. 83
