Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus - Rectoris Reditus
Svprednye —> [U. S ^eredne], LJng vm. 1619: „Takarodó vonásra harangozó vagyon, annak jövedelme erg Minden szőlős ember egy icce bort ad. Ha bora nincs, annyipénvj ad, amennyire akkor a bornak iccéje. ”I7S Bacchanalia Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben érdekes adat található. Az iskolamester jövedelmei között szerepel a következő mondat: Varannó —> [S%k. Vranov nad Topl’on], Zemplén vm.: „Bacchanalia 2 denari. ”178 179 A bacchanalia farsangi ünnepet jelent, pontosabban a Bacchus ünnepi hagyományokat értjük alatta. A farsang gyökere a pogány római Lapercalia ünnepben, a bacchanaliakban keresendő. A rómaiak minden év december 17-e és 23-a között ünnepelték a szaturnáliákat, a későbbi elnevezésű bacchanaliakat, amikor egymást megajándékozták, megvendégelték. Már a korai időszaktól vannak adataink, hogy az egyház tiltó rendelkezéseket adott ki az ünneplés ellen. A keresztyénség kezdetén ezek az ünnepségek a böjt előtti farsang idejére tolódtak. Ezek színes, álarcos felvonulások voltak, ennek a neve „carne vale”, búcsú a hústól. A mai Bacchusz-kultusz kezdetben ezeknek a folytatója volt, elterjedése azonban újabb eredetű. Motiválói a 16-17. századbeli iskoladrámák lehettek, ezekből kerülhetett a nép farsangi szokásai közé. Ezeket a drámákat a vásári előadásokon hallhatták. Szüret idején, amikor a hegyaljai városokban vásár volt, hatásuk nem maradt el. Román János levéltáros szerint a bacchanalia szüret idején a rektor javadalmába dézsmát adóként fizetett összeg. Más összefüggés ezzel kapcsolatban Román János anyagában nem található.180 A vizitációs jegyzőkönyvben Varannó vidékéről kapunk híradást arról, hogy az iskolamester ez alkalommal jövedelemre tett szert. Ennek több oka is lehetett. Talán azért kapta, hogy az ünnepre iskolai színjátékot taníttatott be a diákokkal. Ez az időszak az iskoladrámák kedvelt időszaka. Gondolunk itt Sárospatakra, Comeniusnak, a világhírű 178 SRKLt. Kgg. IV. 5. 14. 177 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 112. 180 Román János: Különleges jobbágyterhek, pénzek és mértékek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben a XVI-XVII. században. In.: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VII. 1968. 115-125. 79
