Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus
Karácsony fája Lelkésznek járó tűzifa járandóság. A gyülekezet tagjainak biztosítani kellett a lelkésznek járó tűzifa járandóságot. Ezt karácsonyig be kellett szállítaniuk a parókia udvarára. Csarnahó —> [Sfik. Cemochov], Zemplén vm.: „Karácsony fája egésfipelyestöl ő magától egy szekérfa, félhelyestől kettőtől egy szekér. ”t26 Kenéfiő, Szabolcs vm. (most Zemplén vm.): ,JAarhás ember egy-egy szekér fával tartozik. Akinek marhája nincsen, egy hajófával tartóik. ’7-7 Kenézlő a Tisza partján terül el. így természetes dolog volt, hogy a fa járandóság szállításánál az olcsóbb vízi utat vették igénybe. Jégvágás, jégverem készítés Fontos volt, hogy a szükséges élelmiszereket, nyersanyagokat el tudják tartósítani. Főleg tavasztól őszig. Ezért téli időszakban vastag jégtáblákat vágtak, és ezeket behordták a gondosan elkészített jégverembe. A jég egész nyár folyamán használható volt. A Prédikátornak néhány gyülekezetben ezt a munkát a gyülekezeti tagok végezték. Természetesen erre ott volt lehetőség, ahol a közelben folyó vagy tó volt, ahonnan a jeget be tudták tárolni. Petrahó —> Bodroghalás% Zemplén vm.: „Jég vágásával és a jégverem megrakásával tartozik a falu. ”126 127 128 Nagy kő vesd —*■ [S%k. Velkj Kamenec], Zemplén vm.: „Jégvermet kíván ag_ pásztor, hogy csináljanak, mert nyárban avagy ugyan nincsen vizek, avagy, ha vagyon is semmire kellő. ”129 * Özvegyasszony és özvegyember tartozása Górom boly — (Miskolc), Borsod vm. 1639: , Amely férfinak a felesége meghal, míg meg nem házasodik, addig csak fél bérrel tartó fik. Amely asszonynak is az ura meghal, míg férjhez nem megy, a^ is csak fél bérrel tartofik. ”lx 126 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 30. 127 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 179. 12S SRKLt. Kgg. I. 3/a. 24. 129 Történelmi Tár 299. 1311 SRKLt. Kgg. II. 6. 159. 65
