Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselői a 16-17. században - Bába
hirdetteti meg a hájasokat, meg nem esketteti, fel sem hirdeti. Aedilist és lány kérőket ígérnek a gyülekezet tagjai. ’U2 Tokaj városának 1610-ből származó törvénykönyvében is olvashatunk a lánykérőkről: „Lánykérőknek tisztek és hivataljok: I. Ez városban vadnak bizonyos leánykérők, kiket az böcsületes tanács rendelt. Azkiknek házasságra való szándékok és igyekezetek vagyon Isten szerént, ezeket keressék meg és ezek jó módjával Isten szerént véghezviszik minden tisztességes dolgait. II. Azki efféle dologban egyelíti és méltóztatja magát, az leánykérőknek eleven dián marad, tudniillik húsz magyar forinton. III. Mikor az leánykérő leányt, avagy asszonyállatot hazakér, mivelhogy az is ő tiszti, tartozik az leánykérő az prédikátorhoz felmenni és meg- hirdettetni. Az leánykérők penig tisztek szerént reá vigyázzanak, kiket szereznek öszvö, mert az bíró az tanáccsal egyetemben illendő büntetéssel megbünteti és ha bizonyosan meg nem tudja mindenik személynek állapotját, miben legyen.”42 43 Bába A Bibliában Mózes első könyvében olvashatunk a bábaasszonyok szerepéről. Bábák már a legrégebbi időkben voltak Izraelben. II.Móz. 1,15- 17 arról tudósít bennünket, hogy Egyiptomban a fáraó parancsba adja a bábáknak, ha héber asszonyok szülnek, akkor figyeljenek a szülőszéknél, és ha fiúgyermek születik, akkor öljék meg. De a bábák istenfélő emberek voltak és életben hagyták a gyermekeket. A canonica visitatio-s jegyzőkönyvekből is értesülünk a bábák szerepéről. A bábának a keresztelő előtt való nap hírül kellett adnia a prédikátornak, hogy keresztelőre készülnek. A komapénzt gondosan el kellett kérnie és oda kellett adnia lelkésznek, aki köteles volt ezt elosztani háromfelé. Ugyanis a harangozónak kellett a keresztelő vizet felvinnie a templomba. Erről vita volt a szikszói gyülekezetben, mert régi szokás az volt, hogy a bába vitte fel a keresztelő vizet a templomba, és neki járt a komapénz fele. Ezt a hagyományt változtatták meg: „Hogy 42 Történelmi Tár 98. 43 Németh Gábor: Hegyaljai Mezővárosok Törvényei a XVII-XVIII. századból. A Magyar Nemzeti Múzeum Művelődéstörténeti Kiadványa I. Budapest. 1990. 113. 37