Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)

Egyházlátogatás (Canonica visitatio)

végző papot: misétől; a keresztség kiszolgáltatásáról; miként folynak a dolgok a gyülekezetben. Inteni kellett az embereket, hogy Istennek nem tetsző életmódot ne folytassanak és számot kellett venni az egyház vagyonáról, a papoknak járó juttatásokról. A látogatás határozott célja volt a katolikus tant ápolni, eretnekséget irtani, a népet inteni, az egyház vagyonát pedig gyarapítani. A megmaradt dokumentumok visszaélésekről, hatalmaskodásokról tesznek említést, míg a Tridenti Zsinat határozatait ki nem adták.

A protestáns egyházakban az egyházlátogatás a felvigyá- zás, az egyházkormányzás eszköze. Hazánkban már a tornai vagy toronyai5 zsinatokon ezeket jegyezték fel az egyházlátogatással kapcsolatosan: „Az elsőbb 1549. évben tartott zsinatban XIII cikket bocsátottak ki a lelkipásztorok tisztéről, életéről, erkölcséről és viseletéről vagy ruházatáról. A második vagy 1550-ben tartott zsinaton végeztek a püspök tisztéről, melyet az egyházak látogatásában kövessen s 19 jegyzetet tettek fel, amelyeknek sorrendje szerint folyjon az egyházlátogatás.”6 Ezekről a végzésekről Geleji Katona István és Debreceni Ember Pál későbbi feljegyzéseiből tudunk, mivel elvesztek történelmünk viharaiban. A lényeg az, hogy ezeken a zsinatokon a püspök vagy más néven a szuperintendens tisztét határozták meg. Természetesen azt is, hogy mit kell tennie az egyházlátogatás alkalmával s meddig terjesztheti ki törvényhatóságát. A „Debreceni Hitvallás” egyik fejezetében maradtak ránk az 1562-ben Debrecenben tartott zsinat végzései az egyházlátogatásról:

„A lelkészeket évenként kétszer vagy háromszor meglátogatjuk, amint a látogatás alkalma hozza magával. Elsőben is egybegyűjtve a hallgatókat és egyházszolgát vagy lelkipásztort, minden községben, faluban vagy majorokban; a lelkipásztort eltávolítva eskütétel mellett lelkiismeretesen megkérdezzük a hallgatóktól azoknak tudományukat és erkölcsüket; hasonlóképen pontosan megkérdjük a lelkipásztort is hallgatóinak életéről, tudományáról. Mindkét részről összeszedve a vádakat, törvényesen megbíráljuk, ha vájjon méltán vádlott és vétkes-e a lelkipásztor vagy pedig nem; hasonlag cselekszünk a hallgatókkal is. A lelkipásztorokat

5 A zsinat helye bizonytalan. Zoványi Jenő szerint lehetett: Toronya, Torna, Torony, Mezőtúr, Temesvár. In: Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon. Budapest, 1977.652.

6 Kiss Aron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Bp. 1881.21. (Továbbiakban Kiss Áron)

15