Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)

Egy református gyülekezet a 17. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében

Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből a 17. században a faluban lakók nevét is megtudtuk:

Asztalos Mátyás főbíró Asztalos Anna

Soós András (udvarháza a falu közepén)

Nagy András Nagy Margit Nagy Imre

Bejczi István, (a szövegben előfordul Beczi néven is)

Bejczi Mária, (aki férjével adományozta az ónkannát a gyülekezetnek)

Vaida Pál

Fekszi Mihály

Győrke Mihály

Demjén András

Rosa Tamás

Péter András

Péter György

Péter János

Batka András

Botka Lukácsné

Korlát György

Mátyás András

Mátyás János

Tóth Mátyás és lánya (Az 1622. évi nagy pestisjárvány idején a Köveshegyen lévő szőlőjét az egyháznak adományozta. Ma ezen a területen már nincs szőlő, de a faluban az idős emberek emlékeznek arra, hogy a 20. század elején voltak elvadult tőkék a hegynek ezen a területén.)

Sáfrány Márton Pataki család Sibrik család

A makkoshotykai gyülekezet életében fontos dátum volt 1687. Ettől az évtől a falu lelkésze Debreceni Ember Pál (1660-1710) volt. A híres, debreceni kollégiumban végzett tudós prédikátor Sárospatakon volt lelkész, de az ellenreformáció, pontosan a gyászévtized alatt Hotykára költözött. Innen végezte szolgálatát. Ebben az időszakban a pataki reformátusok Hotykára jártak istentiszteletre, és sákramentumos ünnepi alkalmakra. Sőt, 1688-ban itt tartotta a lelkészek közössége a

149