Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)

Egyházfegyelem - Istentiszteletek elhanyagolása

teleti alkalmakon való részvétel, az úrvacsorái jegyekkel való élés, és a hétköznapi könyörgéseken az evangélium hallgatása. A vizitációs jegyzőkönyvekben nagyon sok panasz van az isten­tiszteletek elhanyagolásáról. A^pác^éniak serények, a* kamuiak tunyák az templomban valójárásban. ”m A lelkipásztorok tele vannak panasszal, hogy a hívek inkább dolgaikat végzik, mintsem templomba mennének. Ün­nepnapokon inkább táncolnak, mulatoznak, istentiszteletre nem men­nek. így mulatják el az ünnepeket. S^écsmepő —> [S%k. Secovská Polianka], Zemplén vm. 1629: ,V^Z conáóra resten járnak és a* praecesre. Mert olyanok, mint a* rabok, mindennap a% úr dolgán vannak. ”’0’ Sok esetben a hívek is panaszkodnak, hogy a lelkész későn kezd a prédikáláshoz és majdnem délben fejezi be. Főleg hétköznap fontos, hogy már korán reggel tudjanak menni dolgozni. Megtudjuk, hogy a perbenyiki gyülekezetben vasárnap szoktak halászni. Ezeknek a büntetése a következő legyen: Perbenyik —* [S%k. Pribenik], Zemplén vm. 1629: „ Valaki olyan halászatban találtatik, az tapogatót vonják az fejében és úgy hallgassa majd az prédikációt, ez akaratjok, az kik az visitation jelen voltak. ”W2 Ha megvizsgáljuk ebben a korban keletkezett zsinatok végzéseit vagy az egyházfegyelem szabályo­zására vonatkozó bármilyen rendelkezést, mind arra törekszik, hogy erős, erkölcseiben tiszta, hitüket megtartó, a jövőt magukban hordozó gyülekezetek lehessenek. Ebben fontos munka volt az egyház fegyelme­zés. A zsinati végzések kimondták, hogy Isten Igéjét a vasárnapi isten­tiszteletek mellett naponta két könyörgéssel, hetente kétszer prédikációs istentiszteletek keretében hirdesse a református egyház. Természetesen ez nem történhetett minden gyülekezetben így. A példák is ezt mutatják. A sákramentumokra — keresztség és úrvacsora — fontos fe­gyelmi szabályok vonatkoztak. A keresztségre a következő egyházfe­gyelmi utasítást találjuk: „A gyermek ha keresztyén atyától és anyától való, szabadon meg lehet keresztelni, ha tisztátalan ágyból való, halasz­tani kell. A paráznák először megbüntessenek és penitenciát tartsanak és a gyermek ezután legyen megkeresztelve.”* 301 302 303 A vizitációs jegyzőkönyvekben mindig felpanaszolják a lelké­szek, ha az engedetlen, büntetés alatt lévő egyháztagok más felekezet­3(io Történelmi Tár 86. 301 Történelmi Tár 75. 302 Történelmi Tár 95. 303 Illyés Endre 92.

Next

/
Oldalképek
Tartalom