Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A Tiszán inneni egyházvidék
1. Borsod-Gömör-Kishonti Egyházmegye 2. Abaúji Egyházmegye 3. Zempléni Egyházmegye 4. Ungi Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve A Borsod-Gömör-Kishonti Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve A legkorábbi vizitációs adatok 1596-ból származnak, majd folytatódnak, és felölelnek mintegy száz esztendőt a gyülekezetek életéből. Legtöbb adat a 17. század első feléből való. Anyaegyházainak száma meghaladta a százharmincat, a filiák száma pedig 170-180 körüli. így a legnagyobb tractus a borsod-gömör-kishonti. Központja a mindenkori esperes szolgálati helye: Sajószentpéter, Miskolc vagy Szikszó volt. Az Abaúji Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve Ez a jegyzőkönyv csak töredékesen maradt ránk. Anyaegyházainak száma a vizsgált időszakban 80 körül, a filiák száma 70 körül volt. A 17. század elején Torna helvét gyülekezetei is ide tartoztak és Zemplén megyéből is számos eklézsia. A Zempléni Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve Zempléni gyülekezetek mellett Szabolcs vármegyei községek is tartoztak kebelébe. Anyaegyházainak száma 80 körül volt, a filiák száma pedig 90 körül. Az Ungi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve Ebbe az egyházmegyébe is tartoztak más vármegyebeli gyülekezetek: Zemplénből, Szabolcsból és Beregből. Anyaegyházainak száma 60 körül volt, a filiáké pedig meghaladta a 140-et. Az adatokat összegezve a Tiszán inneni egyházvidék anyaegyházainak száma 350 körül volt, a filiáké pedig 470-480. Pontos számot azért nem kaphatunk, mert egy filia bármikor lehetett anyaegyház, de az anyaegyházból is válhatott filia. 12