Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
Életfordulókhoz kapcsolódó szokások - Temetkezési szokások - Szamártemetés
Nagygém —> [S%k. Vel'kj Hores], Zemplén vm.: „Thót Miklós mivel sem templomba nem jár, sem soha nem communicál, ha meg kezd halni, szamár módon temettessék el. Zétény —> [S^k. Zatín], Zemplén vm. „Cserepes György Zétényben bíró lévén, hálánál sok eget-másat elköltötték, úgy találta az tanács, hogy érette Ecclesiát kövessen, de nem cselekszj, noha igen vén ember.Ha Ecclesiát nem követ, ha meghal, tisztességes temetése ne legyen, és csak eg esküdt ember is temetésre ne kisérje, temető kertbe is ne temessék.260 261 Makkoshotyka, Zemplén vm.: „Vajda Ambrus mivel az templomban soha nem ment, sőt azt mondotta, bog ha megölik is, de az templomban nem megyen. Meghagytuk mi visitatorok az tanácsnak, bog se harangozzanak neki, se az több hivek közé ne temessék, sőt csak eg emberséges ember is ne kísérje fel, mert ha különben csekkesznek, prédikátoroktól megfoszjatnak. ’w Már a 16-17. századi zsinati végzések kimondták, hogy a temetőkertet minden gyülekezet tisztességesen kerítse körül, és lássa el ajtóval. Oda állatok, illetéktelen személyek ne tudjanak bemenni. Bodrogkeresztúr, Zemplén vm.: ,A-Z temető kert egfelől kerteletlen. Ug rendelték, bog kiki az maga részét husghusz karóra megcsinálja j^. Mihály napig az ki addig meg nem csinálandja, ha halottja le end, teste fölött ne prédikáljanak. ”262 A Borsod-Gömör-Kishonti Cikkek is erről tesznek bizonyságot: „Az ige megvetőit, a szent beszédek és sákramentumok elhanyagolok, kiváltképpen az Úrvacsora visszautasítok ki kell közösíteni és a tisztességes temetéstől meg kell fosztani.”263 A szamártemetés elnevezést ismerik a németek. II. József rendelte el, hogy a bűnözőket, főleg az öngyilkosokat „Eselsbegräbnis” — szel temessék el.264 Érdekes lenne a szokás hagyományanyagát megvizsgálni több európai népcsoportnál. Az elnevezéssel a vizitációs anyagban és a protestáns magyar egyházi irodalomban találkoztunk először. A görög drámakodalom is meghatóan tárja elénk a szokás gyakorlását Antigoné történetében, amikor Kreon király nem engedi a hazája ellen támadó Polynicest eltemetni, akkor Antigoné eltemeti testvérét. M Történelmi Tár 300. 26,1 Történelmi Tár 304. 261 Történelmi Tár 312. 262 Történelmi Tár 400. 263 Kiss Áron 730. 264 Csefkó Gyula: Szamártemetés. In.: Népünk és Nyelvünk 6. évf. 1934. 186- 190. 114
