Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)

Dr. Marton János (1879-1955)

Dr. Marton János (1879-1955) Négy évtizeden át volt tanára a sárospataki teo­lógiának; egyháztörténelmet tanított. Tanársága ideje alatt a teológiában is nagy változás állt be. Az emberi ráció által meghatározott teológiát (te­ológiai racionalizmus) felváltotta az isteni kijelen­tésre épült teológiai gondolkodás. Ez a változás úgy történt Patakon, hogy a régi teológiai iskolát képviselő tanárok nyugdíjazása, halála után jöt­tek a fiatalok, az „Ige teológiáján” felnőttek. Mar­ton János maradt, és együtt tudott dolgozni az új, a fiatal tanárokkal, mert az ő teológiai gondolko­zását és kegyességét is mindennapi kézikönyve, a Biblia, különösen az Új­szövetség határozta meg. Kárpátalján, Mezőváriban született 1879. december 27-én. Sárospatakon érettségizett 1899-ben, ugyanott végezte a teológiát, és szerzett lelkészi oklevelet 1904-ben. Segédlelkész volt Sátoraljaújhelyen (1905-1907), majd vallástanító ugyanott (1907-1910). Teológiai tanár a sárospataki teológián (1910-1949-ig, nyugdíjba meneteléig). A III. év elvégzése után a Stipendi­um Bernhardium ösztöndíjjal Utrechtben tanult. Doktori tudományos foko­zatot szerzett egyháztörténetből Debrecenben 1932-ben. A Sárospataki Református Lapok szerkesztője volt 1928-tól annak az 1940-es évek végén történt megszűntéig. Hosszú ideig ellátta a teológiai internátus felügyelő ta­nári tisztét. Teológiai tanárként az egyházkerületi levéltár vezetője volt nyug­díjba vonulásáig. 1911-ben házasságot kötött Kovách Irénnel. Gyermekeik: János, Judit, Edit. Dr. Nagy Barnának a Református Egyházban (1955/6. sz.) megjelent nek­rológjával emlékezünk rá: Beregből származott. A fényes tehetségű falusi gyermeket a pataki iskola nevelte. A gimnáziumban Móricz Zsigmondnak volt osztálytársa. A nagy író annyira szerette egykori kitűnő diáktársát, hogy legutolsó pataki útján, a harmincas évek végén is meglátogatta. Mindig emlegette, hogy ha az osz­tályban senki sem tudott a feladott kérdésre megfelelni, a kérdező tanár a végső megoldáshoz folyamodott: Na, Marton! - s mindig kész volt a felelet. Teológiai ismereteit külföldi tanulmányutakon gyarapította, leghuzamosab­ban Hollandiában, az utrechti egyetemen (összesen három évig, 1901 és 1905 között). Sátoraljaújhelyen lett segédlelkész, majd hitoktató-lelkész Fe­jes István esperes mellett, aki utóbb püspök is lett. Teológiai magántanári értekezését Tertullian, a keresztyén ókor egyik legérdekesebb egyházatyja keresztyénségéről írta. 1910-től 1949-ig működött a sárospataki teológia 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom