Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)
ELŐSZÓ
lás is érzékelteti azt a fejlődést, mely - a háború utáni egy-két évet kivéve - végig, az iskola államosításáig tartott. Erre az időre esik a kollégium gimnáziumi szárnya második emeletének megépítése, az egész épület modernizálása (fűtés, vízvezeték kiépítése), szakelőadói termek létesítése, a főépületben teológus internátus kialakítása, az Imaterem belső berendezésének megújítása, a Mudrány-étkező meg- nagyobbítása, az iskolai kórház megnagyobbítása, a tornacsarnok modernizálása, a csónakház létesítése, területvásárlás internátusoknak, az iskolákért rendezése, szobrok felállítása, a Mudrány utca megépítése. Ekkor került újra egyházi kezelésbe az időközben államivá lett tanítóképző. És mindehhez jött az Angol-internátus megépítése, mely új korszakot hozott a gimnázium életébe. Elekes Imre a pataki kollégium fennállásának 400. éves jubileumi ünnepségén, mely az Angol-internátus megnyitása is volt, ezekkel az ünnepélyes szavakkal érzékeltette e korszakfordulót, és kötelezte el a tanári kart a további munkára: „Új korszak nyílt meg Főiskolánk történetében, nemcsak a naptárok mérése, hanem a külső-belső megújulás következtében is. Olyan mindenkire kiterjedő szent láng gyulladt a lelkekben, hogy az alkotások láza mindenkit magával ragadott s Istentől nyert képességünk szerint mindnyájan helyt akarunk állni...” A közoktatásénál magasabb politikai szempontok is közrejátszottak abban, hogy Patakon is megépült az Angol-internátus, és az angol nyelv, az angol kultúra felé fordult tudatosan a figyelem. Vissza-visszatérő témája Klebelsberg kultuszminiszternek az, amiről egy cikkben így ír, amikor már a pataki tervek készen voltak: „Óriási hiba lenne gyengíteni kapcsolatainkat a német tudományossággal, amely még ma is hatalmas szerepet tölt be a világban. De az eddigi egyoldalúságot meg kell javítani s különösen az angolszász kultúrával az eddiginél nagyobb kapcsolatot kell teremteni... A két angolszász birodalom - Anglia és Amerika - vezet ma a világon és e részben nagyon hasonló ma a helyzet ahhoz, mint amikor Széchenyi a napóleoni háborúk után Anglia felé igyekezett orientálni a magyar nemzetet.” Az Angol-internátus létrehozásával együtt járt az is, hogy Angliából érkeztek tanárok Patakra, hogy ne csak az angol nyelv hathatós oktatásában legyenek segítségül, de az angol kultúra, és az angol „college” szellem közvetlen megismertetésében is. Fent említett beszédében Elekes Imre így szólt a pedagógiai programról, mely ekkor elindult: „Legújabb reformja gimnáziumunknak, amely a pap- és tudósképzés előiskolájául továbbra is meghagyja ugyan a klasszikus gimnáziumot, de emellett olyan gimnáziumi ágazatot is nyitott, amelynek kettős tengelye a második modern nyelv és a sport, olyan fejlődés lehetőségeit rejti magában, mely következményeiben ma még alig látható. Az angol gimnáziumi ágazat a protestáns világhatalmakkal való belső kapcsolódás lehetőségét munkálja. Két fókusz: az egyén boldogulásának fokozott biztosítása a mai élet követelményei alapján; és egész életének bele- szövődése annak a nemzeti érdeknek szolgálatába, amely érdek ma mindennél elébb való és fontosabb.” Hogy ez nemcsak terv maradt, hanem 7
