Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)

Bandi bácsi (Tóth András, 1899-1984)

Bandi bácsi (Tóth András, 1899-1984) Diák- és tanárnemzedékek tudták a pataki főiskolában majdnem egy fél­évszázadon át a 20. században, hogy ha ezt hallották vagy mondták: Bandi bácsi, kire kell gondolni. Arra a Tóth Andrásra, aki kora ifjúságától fogva öregségéig, nyugdíjba meneteléig a főiskola pedellusa vagy bajorosa volt, sőt mondhatjuk így is: mindenese, gazdája, aki éppen úgy igyekezett rendet tartani az épületekben és az udvaron, mint a diákok között. Családjával együtt bent lakott a kollégiumban, a régebben küldöttségi szállásnak nevezett épü­let földszintjén kialakított lakásban (ma a múzeum épülete az), és éjjel és nappal, hétköznap és ünnepnap, a diligencia idején éppúgy, mint a vakáci­ókban, jó gazdaként szemmel tudta tartani a kollégiumot. Sem azelőtt, sem azóta nem volt ilyen hűséges alkalmazottja a kollégiumnak. Sok öreg pataki diák őriz csengőbúcsúról olyan fényképet, ahol ő áll a csengőnél, hogy utol­jára kicsengessen a búcsúzó diákoknak. Sárospatakon (Kispatakon) született 1904-ben. A 6 elemi elvégzése után már a kollégiumhoz került, és 42 évig ott volt alkalmazásban, 1927-től nyug­díjazásáig, 1960-ig. Értett a borkezeléshez, a pincészethez is, ezért ő volt a gazdája a lakása alatt levő nagy pincének, ahol a főiskola tárolta kitűnő bo­rait. Nagyban is ő volt a gazdája a bor be- és kivitelének, de kicsiben is; főleg a teológus diákok olykor literenként is vehettek tőle bort. Hűséges gondoskodásával különösen nagy szolgálatot tett a Főiskolának a háború átvonulása alatt. Mint aki egyedül maradt az udvaron, számítva az ex lex állapotra, a bor jó részét befalazta a Nagykollégium alatti pincében, és így maradt meg közel 400 hektoliter bora a Főiskolának, ami elég volt ahhoz, hogy újra tudja indítani életét, munkáját a háború után. Aknatalálat érte a fizikai szertárt. Az ő ottléte, jelenléte, közvetlen beavatkozása akadá­lyozta meg, hogy nagyobb kár származzon ebből. Az pedig még az első világháború alatt történt, hogy aláaknázták az épületet; ő ezt észrevette, és elvágta a gyújtózsinórt, így vette elejét a nagy robbanásnak és pusztulás­nak. A Főiskola a háború után úgy is kifejezte megbecsülését és köszönetét hűségesen végzett munkájáért, hogy ingatlant adományozott neki. így szól az erről szóló határozat: A gazdasági választmány 1945. évi október hó 1-én tartott gyűléséből je­lenti, hogy Tóth András főiskolai főbajorost a háborús állapotok idején tanú­sított hűséges magatartásáért, mellyel főiskolánk sok pótolhatatlan értékét mentette meg a pusztulástól, megjutalmazni óhajtja. Jutalmul felkínálja Tóth Andrásnak a Sárospatak 4111. sz. tkvi betétben A + 5 sorsz., 7107. hrsz. alatt felvett 306 nsz. öl területű ingatlant. A Gazdasági választmány dr. Trócsányi Józsefet kérte fel az ajándékozási szerződés elkészítésére. Ezt 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom