Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)

ELŐSZÓ

nak. Nem volt, mert nem lehetett a nemzeti ellenállás szerve, de belső tartásra és ellenállásra nevelt mindenféle elembertelenedés ellen.”

A pataki tanárok mellett - Szabó Zoltánt, Újszászy Kálmánt, Rácz Istvánt, Harsányi Istvánt, Szabó Ernőt említsük is meg ezek közül - országosan is ismert nem pataki tanárok, közgazdászok, írók és művészek is előadói voltak a népfőiskolának. Újra csak néhány név ezek közül: Túri Sándor, Móricz Miklós, Képes Géza, Veres Péter, Illyés Gyula. A 80-as években elindult politikai olvadásban-erjedésben a népfőiskolán részt vett „csizmás diákok” és családtagjaik találkozóira került sor Patakon. Ekkor már csatlakoztak a volt népfőiskolások együtteséhez és a népfőiskolái eszme továbbfolytatásához többek között Pozsgay Imre, Czine Mihály, Csurka István, Béres Ferenc.

Itt említjük meg a pataki teológiai specialitást, a faluszemináriumot. A faluszemináriumi munka a 30-as évek elején indult el; akkor, amikor a gazdasági válság miatt elsősorban a földművelésből élő falu lakossága került válságba. Újszászy Kálmán mindig elmondta, hogy diákjai kérésére és kívánságára indította el ezt a szemináriumot, melynek elvi része a szociológia volt, gyakorlati része pedig a szociográfia. A Pesten nevelkedett Újszászy Kálmán Patakon a falu felé fordult, Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén megyék zömében kis falvai felé, ahová a Patakon képzett lelkipásztorok és tanítók kikerültek. A falukutatásról és falunevelésről megjelenő tanulmányai szakszerű eligazítást adtak diákjainak, hogy mit nézzenek, mit lássanak a falvakban (az akkor még divatos, hazug falusi romantikát bemutató népszínművek ellenében). A magyar falu valódi problémáit igyekeztek megismerni és megismertetni. A faluszemináriumi munka szükségszerű része volt a kiszállások szervezése, a szociográfiai és néprajzi adatok gyűjtése és a falu fényképezése a maga valóságában. Innen visszanézve különösen is értékelhető az akkor végzett munka, hisz az a falu, ami akkor volt, ma már nincs. A kollégiumi Tudományos Gyűjtemények egyik tárának, az Adattárnak jelentős anyaga ennek a szervezett munkának a gazdag dokumentációs gyűjteménye.

A kollégium mindig is nyitott volt a nemzeti, társadalmi, egyházi életünket érintő kérdések iránt, és azokban megújulást, haladást hozó eszmék iránt. (Magam is ott voltam a kollégiumi tanácsteremben 1947-ben, amikor a Patakra látogató Rákosi Mátyást fogadta a kollégium vezetősége; Rákosi kifogásolta, hogy „vastagok ezek a falak, nem tudnak bejönni ide az új eszmék”. Azt a feleletet kapta Nagy Barna közigazgatótól, hogy „látja, főtitkár úr, most is nyitva vannak az ablakok, és a frissítő szelek is be tudnak ide jönni”). A 30-as évek közepén a „Korán sötétedik”-ügy mutatja, hogy mennyire nem üvegbúra alatt, „távol a közügyektől” élte a kollégium a maga életét. Néhány diák írása jelent meg ezen a címen: Korán sötétedik. Szabó Zoltán írt előszót ehhez a kiadványhoz. Az abban megjelent néhány írás „szembe ment” az akkori uralkodó osztály társadalompolitikájával, és „rebelliót”, szocialista szervezkedést látott abban a kollégium világi főgondnoka, farkasfalvi Farkas Géza. Nemcsak az írások néhány szerzőjének, hanem az előszót író

9