Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője

A Felsőhóstát egyik jobbágytelkén élt a Daru család.1 Onnan indulhatott Wittenbergbe Daru János, aki aztán visszajött, és egy 1568-as adat szerint prédikátor lett.2 Bizonyos Demeter nevű pataki fiúról csak annyit tudunk, hogy 1568-ban a szepességi esperesektől wittenbergi utazásra segítséget kért.3 Vele utazhatott a felsőhóstáti Monos Tamás, mert a két fiú neve egymás után került a wittenbergi egyetem anyakönyvébe.4 Bakay Péter életéről viszont maradt néhány adatforgács azon túl is, hogy az Alsóhóstátból indult, ahol a család jobbágytelke volt, és 1590-ben iratkozott be Wittenbergben. Az 1631- es urbárium szerint „skólamester” volt, akkor a Kollégiumhoz közel lakott, de családja szomszédságában már új háza állt.5 Az egész magyar művelődéstörténet közismert alakja lett aztán az 1593- 1594-ben főbíróságot viselt Fűsüs Miklós fia, János.6 Ő Heidelbergben és Marburgban járt egyetemre. Pataki Fűsüs János valószínűleg Patakon írta a Királyoknak tüköré című erkölcstani munkáját, majd elment innen, és fiatalon meghalt.7 Egy Körösy nevű család viszont csak 1560-ban költözött Patakra. Egyik fiuk, Sámuel már innen ment Heidelbergbe. Flazatérte után, a 17. szá­zad fordulóján mint a Kollégium professzora lakott a vár körüli Belsőváros­ban.8 Utódai vagy családtagjai sokra vitték később a Rákócziak mellett. Ugyancsak új sárospataki család volt Kopácsi István prédikátoré. Kopácsi 1549-ben jött Patakra még mint tanító és egyben lelkész, majd Siklósi Mihály halála után elsőpap lett. Bőséges javadalmaival a város leggazdagabb lakosai közé tartozott. A „Felsőhóstát végén a Bodrog partján” lévő telkét, szántó­földjeivel és malmával együtt Perényi Gábor 1561-ben mentette fel minden szolgálat alól.9 Aztán vett egy belsővárosi, terjedelmes kőházat is. Széles körű megbecsültségét mutatja, hogy megválasztották zempléni esperesnek. A lexi­1 16. századi urbáriumok Sárospatakról: MOL E 156. U et C 45/36: 1554. U.o. 40/35: 1567. U.o. 40/39: 1570. 2 Daru wittenbergi beiratkozása: A wittenbergi egyetem magyar hallgatói. Kiad. RÉVÉSZ Imre. MTT 6. 1859. (Alább: MTT 6.) 228. Prédikátori járandóságát a Sze­pesi Kamara elszámolja: MOL E 210. Miscellanea 114. t. nr. 2. 1568. 3 Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából II. Szerk. BUNYITAY Vince - Rapaics Rajmund - KARÁCSONYI János. Budapest, 1904. 427. 4 A Monos - Molnos család az 1567-i urbáriumban: MOL E 156. 40/35. Monos Ta­más Wittenbergben: MTT 6. 308. 5 A Bakay család telke az 1631-es urbáriumban: MOL E 156. 40/39. Bakay háza u.o. Bakay Péter Wittenbergben: MTT 6. 316. 6 Fűsüs Miklós főbíró: Protocollum 1. 109. 7 ZovÁNYl Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Kiad. Ladányi Sándor. Budapest, 1977. (Alább: Zoványi) 460. 8 Körösy család az 1570-es urbáriumban: MOL E 156. 95/22. Körösy Sámuel a Bel­sővárosban: MOL E 197. 156. cs. 9. t. 5: 1704-es urbárium. 9 MOLE 148. NRA 295/45. 0317480

Next

/
Oldalképek
Tartalom