Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Gaál Botond: Etnicitás, egyház és az Európai Unió

valami kódex, amely a népiségből adódó szabályok helyébe lépne, hanem ez valójában az evangélium szabadságának megélése. Ez a krisztusi norma korántsem a népiség törvényeivel egy szinten lévő szabályozás, hanem annak fölötte van. A keresztyén normák nem a népiség tapasztalatának induktív következményei, sőt nem is az ész deduktív munkájának teljesítménye, hanem valami egészen más, amit az emberi értelem korábban el sem tudott képzelni. Fölötte van az emberi értelemnek. Olyannyira más, hogy pontosan a keresztyén gondolkodás felől ítélhető meg a népiség normáinak érvényessége, de fordítva sohasem. Ezért annak a népnek, amely nem szereti, sőt olykor gyűlöli a körében élő kisebbségeket, nincs köze a keresztyén gondolkodáshoz. Ha pedig az egyház is táplálja egy népben a népiség törvényére épülő abszolút jellegű gondolkodást, az az egyház már nem egyház.

Mindez azért van így, mert a pusztán népiségre épülő rend az emberi értelem következménye és a történelmi tapasztalatok alapján jön létre. Ezért nem is fogad el más szempontú megítélést. Csakis az értelem lehet a mértéke. Kizárólagos autonóm gondolkodás! Ez a gyökere és tápláló forrása mind a nacionalizmusnak, mind pedig az internacionalizmusnak. Hiányzik belőle a heteronómiát figyelembe vevő szemlélet alázata, illetve annak helyes értelmezése. Hiányzanak belőle az alapvető keresztyén szellemiség normái. Ha pedig ez így van, illetve egy nép ilyen állapotba került, akkor szemlélete, gondolkodása zárt rendszert alkot. És éppen ebben különbözik a keresztyénség gondolkodásától, annak a szeretet szabadságára épülő nyitottságától. De pontosan ez volna az, amit a keresztyén Európa nyugati népei kínálnak. Akárhogyan is néz ki Nyugat-Európa keresztyénsége, akármennyire is erőtlennek tartjuk őket, bármennyire is magas a szekularizáció aránya kontinensünk népei körében, mégis az egyetlen szellemi tényező, lelki erő, amely leginkább összetartja ezeket a népeket, illetve meghatározza gondolkodásukat: a keresztyénség. Azért, mert az evangélium szelleme beleivódott az életükbe, áthatotta történelmüket és meghatározta fejlődésüket. A keresztyénség a maga látható és láthatatlan erejével ott van az európai közgondolkodás háttérében.

Jelenleg az Európai Unió, amely már valóságosan is létezik, még nem nyerte el végső szervezeti formáját. Folyamatosan alakul. A politikusok két elképzelésen vitatkoznak. A franciák az Európai Uniót nemzetállamok föderációs közösségének gondolják, a németek pedig egyfajta föderációs államnak. Mindkét elképzelés a nyitottságra épül, más népek befogadására. Mégpedig úgy, hogy a nemzeti értékek nem veszítik el jelentőségüket, ugyanakkor valamennyi csatlakozó nép gazdagodhat más népek értékei által. Nem úgy, hogy mások fognak helyettük dolgozni, hanem úgy, hogy az identitásukat átmenthetik, őrizhetik, de a munkában, a közerkölcsben, a más népekkel való viszonyukban, a közgondolkodásban, a tulajdonhoz való viszonyukban, az emberi élet értékeinek megbecsülésében, az egészség megőrzésében, a környezet védelmében új identitást nyernek, illetve ezt az új identitásukat készséggel elfogadják, s ezzel másokat meggazdagítanak. Mármost ebben a népeC53 36 80