Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője
Carolina Resolutio) - még kiválasztotta-kijelölte az általa e feladatra-tisztre legalkalmasabbnak tartott személyeket, később azonban az egyházkerületek maguk választották a főgondnokokat is. Erről az 1933. évi Egyházi Törvény I. te. (1948-ban még ez volt érvényben) a következőket mondja; „130. §. Egyházkerületi főgondnokká olyan nagytekintélyű világi egyháztagot kell választani, aki nemcsak vallásosságával emelkedik ki, hanem alkalmas az egyház érdekeinek minden irányban megvédésére is.”' 122. §. Az egyházkerületi tisztviselők [értsd: tisztségviselők] közül a püspököt, az egyházkerületi főgondnokot ... az egyházkerülethez tartozó anyaegyházközségek választják a presbitériumok szavazataival...”1 2 (Bizonyos értelemben a külső formákat megtartották 1948-ban mindkét esetben. A Törvénycikk ugyanis arról nem intézkedik, hogy milyen intenciók alapján, milyen , jelölésre”, s hány fordulós menetben történik a választás, ugyanis 1933- ban az 1948-as eljárást, durva beavatkozást még elképzelni sem tudták.) Mindezek mindnyájunk előtt jól ismert tények. Nem is az újdonság erejével akartam hatni, hanem „kontrasztanyag”-nak szántam a következőkliöz. Kiss Roland ugyanis az 1956. október 31-ről keltezett, főgondnoki tisztéről való lemondó levelében ezeket írja: „1948 nyár elején Pozsonyban tárgyaltam határügyekben, mikor Rákosi telefonon hazarendelt és közölte velem, hogy Bereczky lesz a dunamelléki püspök, én pedig a főgondnok. Utasított Bereczky támogatására avval, hogy Bereczky ellenjelöltjeivel beszéljek, ne vállaljanak jelöltséget. Megkérdezte, hogy az én főgondnokká választásomhoz kell-e a (most már egyesült) párt, vagy a kormány segítsége? Ezt szükségtelennek mondottam és köszönettel elhárítottam. ...”3 Még ezek sem új dolgok. Nézzük azonban meg, ki is volt ez a Kiss Roland, aki így, közvetlenül Rákosi Mátyástól kapta pártfeladatként a dunamelléki főgondnokságot - ami azért korábban, még a legkeményebb Habsburg-időkben sem fordult elő, - s hogyan hajtotta végre, teljesítette megbízatását: hogyan képviselte a párt, a pártállam érdekeit az egyházon belül (és nem fordítva!). Kiss Roland Budapesten született 1888. október 23-án. Apja - Kiss Ákos - szíjgyártómester volt, anyja - Szalay Julianna - háztartásbeli. Mindketten 1 A Magyarországi Református Egyház Törvényei, Az 1928. évi május hó 8. napján megnyílt negyedik budapesti zsinat által alkotott kilenc törvénycikk. A Magyarországi Református Egyház hivatalos kiadványa Budapest, 1933. 60. 2 Uo. 57. 3 Kiss Roland lemondólevelét közzé tette Pap László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963. Szerk. BArczay Gyula, Bern-Budapest, 1992. 335-342. Kiss Roland ezt a lemondólevelét a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének címezte. 1956. december 8-án kelt még egy 27 oldalas levele, amelyet az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének címzett MÓL. MÜM-ÁEH. Ein. 80-3/1957 (6.doboz, R-V.), amely eddig publikálatlan, - ez idő szerint - a Személyiségi jogok védelméről szóló törvény bizonyos értelmezése szerint (a levélben említett személyek és esetek védelméről van szó), publikálhatatlan! 03200SO
