Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője
akik nemcsak megtanultak írni, hanem használták is ezt a képességüket, és - ha történetesen bíróvá választották őket, amit előre nem lehetett tudni - bonyolult ügyeket nemcsak elintéztek, hanem a felek kívánságára világos és tiszta fogalmazással írásba is foglalták őket. Az ilyen emberek száma és a lakosságon belüli arányuk felderíthetetlen, mert nincsenek az alfabetizáció kvantitatív elemzéséhez alkalmas források. Az írást magas szinten kezelők létezése viszont kétségtelen, és kétségtelen az, hogy az írásbeli ügyintézést igénylő társadalom tagjai voltak. A város pecsétje vagy a saját pecsétjük alatt kiadott iratokat azért fogalmazták és a városkönyvet azért vezették, mert a közösségük megkövetelte tőlük.1 2. Sárospatak igényes szellemi légköréről tanúskodik az a tény, hogy bár a Kollégium magas színvonalú képzést nyújtott, ismeretlen számú, de viszonylag sok fiatal indult innen külföldre, egyetemi tanulmányokra. Minden valószínűség szerint a Kollégium volt utazásuk első állomása. A szellemi emelkedés embert próbáló részének tekintem ezt is, mert távolról sem volt természetes, hogy paraszti munkával élő családokból fiatalok életük tökéletes megváltoztatása mellett döntsenek, vagy a család döntsön a fiú magasabb iskolába küldése mellett. 3. A Kollégiumban tanult pataki diákokról szóló közvetlen, már a 17. századból fennmaradt adatok a fentieket megerősítik. Itt nem írtam le, mert nem tartom bizonyítandó ténynek azt, hogy a Sárospataki Református Kollégium országos jelentőségű intézmény volt. A patakiak azonban mintegy magától értetődően használták. A diákok egy része aztán messzire került innen, mások viszont itt maradtak. Sárospatak lényegéhez a tanult ember jelensége hozzátartozott. 4. A város és az iskola kapcsolatának adatai azt mutatják, hogy Sárospatak bölcsen tudta kezelni a Sárospataki Református Kollégium ittlétéből adódó sok előny mellett a nehézségeket is. Azt lehet állítani, hogy Sárospatak felnőtt a Sárospataki Református Kollégiumhoz. Nyilván azért történt így, mert az itteni iskolából mintegy véletlenül lett ugyan országos jelentőségű intézmény, de a város szellemi hangulata hozzáidomult. Erről tanúskodnak a továbbiakban az 1671 körüli és a később következő események. A jezsuitáknak a Belsővárosban sikerült egy kisebb iskolát fenntartaniuk, de amikor a Kollégium épületét megkapták, nem tudtak vele mit kezdeni. Bérbe adták, mert nem volt a megtöltéséhez elég diák. A Sárospataki Református Kollégium akkor hosszú időre bujdosásba kényszerült. Pataki 1 Az írott szó és a paraszti kultúra kapcsolatát gyökeresen más természetű források alapján, de ugyancsak pozitív eredménnyel vizsgálta Kristóf Ildikó.- „Istenes könyvek - ördöngös könyvek” (Az olvasási kultúra nyomai kora újkori falvakban és mezővárosokban a boszorkányperek alapján) Népi kultúra - Népi társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve XVIII. Budapest, 1995. 67-104. O2180EÖ
