Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Ifj, Fekete Károly: A Vécsi Szövetség

minden elképzelhető árnyalat - képes ugyanazon szent cél és eszmény egységébe belékötözni.”1

A Vécsi Szövetség tagjait, megnyilatkozásait igen hamar élénk érdeklődés kísérte. Különösen a Kecskeméthy István vezette Lelkész Egyesület és az Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetsége figyelte Makkaiék tevékenységét kritikusan, nemegyszer támadóan. K. Tompa Arthur az 1922. január 9-18 között tartott lelkipásztori kurzus határozataiban az élő keresztyénség frazeológiáját kifogásolja.2 A vádak között szerepel még a pietista jelleg, a metodista formalizmus és az egyetemes papság independensen túlzó hangsúlyozása. A Lelkész Egyesület elnöke, Kecskeméthy István naiv optimistáknak és előkelőén elzárkózóknak bélyegzi a “vécsiekef’. Az Egyházi Figyelő rendszeres támadást intéz a VSz közéleti tevékenysége ellen. Árkosy Jenő a teológia fenntartásáért indított segélyakcióba köt bele, a lévitaképzés ügyének felvetésével a testületi sérelemre hivatkozik, vitatja a lelkészi kurzus rendezési jogát és Ravasz László távozása utáni főjegyző választáskor heves támadást intéz Makkai ellen. Ezután egyre több vádaskodás érte Makkai személyét. Már ekkor felmerült benne, hogy áttelepül Magyarországra, de ekkor még “a püspök atyai rábeszélése és a székely egyházmegyék osztatlan bizalma visszatartja ettől a lépéstől.”3

A Vécsi Szövetség programját leginkább az első konferencia 11 határozata hordozza, amelyek még bővültek és jobban körvonalazódtak a többi konferencián. Ezek alapkövetelményeit így foglalhatjuk össze: 1. Egymás előtti őszinte helyzetkép-adás önmaguk, gyülekezetük, munkakörük állapotáról. Ez történhet szóban és levelezésben. 2. Kölcsönös imádság egymásért (péntek esténként 20-22 óra között). 3. Tényleges segítő munka valamelyik társ számára. Munkalátogatás. 4. Egyházi ügyekben, elvi kérdésekben a közösen kialakított álláspont képviselete. 5. Az erdélyi anyaszentegyház evangéliumi szellemmel történő áthatása. Ennek érdekében: biztosítani a megfelelő helyre a megfelelő embert. 6. A szövetség tagjai lehetnek a Lelkész Egyesület tagjai. 7. A Vécsi Szövetség más szövetségekbe, szabad egyesületekbe testületileg nem lép be, munkamódszerét önállóan állapítja meg. 8. Tagjai életének nélkülözhetetlen alapja, éltető törvénye a Bibliával és imádsággal való élés. Rendszeres családi istentisztelet, csendes óra, bibliatanulmányozás. 9. A Vécsi Szövetség vallja, hogy a lelkipásztor életének, munkájának nélkülözhetetlen segítőeszköze a komoly teológiai tudományos képzettség. Továbbképzés és önképzés egyaránt fontos. A lelkészképzés jellegében szükségesnek látja a tudományos és gyakorlati érdek összhangját. 10. Vallja: a magyar református nép lelkét Jézus Krisztusnak csakis a lelkipásztor tiszta, evangéliumi

1 RÉVÉSZ Imre cikkét ld. Hit és Élet. 1921.24. sz. november 13. 2.

2 Vö.: Református Szemle. 1922. január 15-i szám cikkével, valamint Hit és Élet 1922.

7. sz. február 12. Lelkészek baráti szövetségének konferenciája. 27-28.

3 Nagy Géza: Akik kősziklára építettek. Kolozsvár, 1937. 227.

03 14 SO