Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Győri István: Pedagógiai lehetőségek a cserkészetben
Ez a példa nagyon jól szemlélteti, hogy a cserkészet elvi alapvetésében, saját tagjaival szembeni etikai elvárásaiban nagyon sok mindenben érintkezik az iskolai oktatással, és az ott megfogalmazott pozitív elvárásokat felerősítheti, ha megfelelő összhang van az iskolai oktatás, a tanárok és a cserkészvezetők között. A cserkészet gyakorlatának egyik kiemelkedő pontja a táborozás. A táborozás lényege több, mint valami romantikus nosztalgia a Robinson-életmód iránt. A táborozás ad lehetőséget arra, hogy a fiatalok saját erejüket, képességüket, kreativitásukat próbára tegyék. Az önként vállalt „nehézségek” leküzdése, még akkor is, ha ezek a sokszor mesterségesen létrehozott próbák, igen nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék saját lehetőségeiket, ugyanakkor korlátáikat is. Megfelelő pedagógiai segítséggel ez jelentősen segítheti az egészséges énkép kialakulását. A cserkészet lehetőséget ad különféle önképzési formákra is, ahol a sport, a technika, a közösségi élet különféle területeivel ismerkedhetnek meg. Ilyenek pl. az elsősegélynyújtás, a tűzoltás, a vízből való mentés elméleti és gyakorlati ismeretei. Mindezek olyan ismeretek és készségek elsajátítását jelentik, amelyekre felnőtt korban szükségük lehet, de amire az iskola, vagy a család nem mindig tud felkészíteni. A cserkészet szervezeti struktúrájából adódóan igen nagy szerep jut a fiatalok egymás általi nevelésének. Az őrsvezetők, a cserkésztisztek vagy az azonos korosztály tagjaiból kerülnek ki, vagy pedig egy-két évvel idősebbek, mint az általuk vezetett csoport. Ismeretes, hogy az egészséges életmódra nevelésben, a szenvedélybetegségek megelőzésében, a drogprevencióban milyen nagy szerepe lehet a jól felkészített „kortárs-segítőknek.” A fiatalok az esetleges kritikát, de a pozitív életvezetési példákat is jobban elfogadják azoktól, akik korban közelebb állnak hozzájuk. Ismeretes az a probléma, hogy az iskolai szexuális felvilágosító vagy drogprevenciós munka milyen nehéz ott, ahol ezt a pedagógusnak kell végezni. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az ilyen szerepre is vállalkozó, kortárs-segítő feladatot is ellátó cserkészvezetők megfelelő, ha szükséges, szakember által végzett felkészítést és folyamatos segítséget kapjanak. A fenti példák, a teljesség igénye nélkül azt villantották fel, hogy a cserkészetben igen nagy pedagógiai lehetőségek rejlenek. Ugyanakkor annak a veszélye is fennáll, hogy ha egy-egy cserkészcsapat vezetése jóhiszemű, de alkalmatlan személy kezébe kerül, igen nagy károkat is tud okozni a fiatalok személyiségfejlődésében. Különös súllyal vetődik fel ez a kérdés az egyházi vagy hitbeli nevelés, az egyházi iskolában folyó nevelés és a cserkészet „valláserkölcsi” nevelése összefüggéseiben. Ezért nagyon fontos feladat, hogy a pedagógusok és a szülők általában helyes képet, megfelelő információt kapjanak a cserkészetről, a cserkészvezetők megfelelő pedagógiai ismeretekkel rendelkezzenek, végül pedig, hogy közöttük megfelelő összhang legyen, úgy a nevelési elvekben, mint a gyakor03131 SO