Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Hörcsik Richárd:A debreceni- és a sárospataki kollégiumok kapcsolata

„presentione amotus Debrecziensis laudatissimus obivit.” 1659-ben aláírt Martinus F. Szenei pedig: „Discessit Debrecini ad propter poesim.”

A 17. századi forrásokat vizsgálva az tűnik ki, hogy ekkor még nem jelent nagyobb problémát a két iskola partikula rendszerének egymásba fonódá- sa. Ladányi Erzsébet kimutatásában' 1615 és 1671 között Sárospatakról - a saját kisugárzási területén túl (Zemplén, Abaúj, Borsod, Ung, Bereg, Szatmár megyék) még a hódoltság és Erdély vármegyéibe is visznek tanítókat: Kőrös, Kecskemét, Tolna, Pápa, stb., és Nagybánya, Zilah, Torda, Vízakna, Enyed, stb. református kisiskolái. Megtörtént, hogy a nagykőrösi iskola az egyik évben Debrecenből, a másik évben meg Sárospatakról vitt rektorokat (1644, 1645).2

Az Észak- és Kelet-Magyarország református lakosai köztudatában ekkor mindkét intézmény hasonló súllyal szerepel. Több olyan végrendeletről tudunk, ahol egyaránt adományoznak Pataknak és Debrecennek. Például 1689- ben Lónyai Anna tizedet ad a szatmári, a gönci-pataki és a debreceni kollégiumoknak.3

Ha a jelesebb diákok és tanárok között tallózunk, akik fontosabb protestáns közéleti személyiségek voltak, a két iskola kapcsolatában folytonosságot figyelhetünk meg. Medgyesi Pál Debrecen képzettje, sőt tanára (1632), Patakra megy a fejedelem udvari papjának. Komáromi Csipkés György pataki diák meg Debrecenben talál otthonra. Debreceni Ember Pál Debrecen fia, mégis Patakra ment rectoriára.

A 17. században mindkét iskolában teret hódít a puritanizmus. A presbi- teriánus eszme elindítója Új falvi Imre Debrecenben. Patakon Tolnai Dali János vív elkeseredett harcot ellenfeleivel az eszme térhódításáért.4

A két kollégium fejlődésbeni különbsége jóllehet a 18. században bontakozik ki, de a gyökerek visszanyúlnak a 17. századba. Ami nemcsak az eltérő földrajzi és politikai környezetben, hanem az iskolák mögött álló patronatus intézményének különbözőségében keresendő. Debrecen városa cíviseinek és tanácsának támogatását, féltését élvezte (leszámítva az időszakos fejedelmi gondoskodást). Ellenben Patak kezdettől fogva a főúri és fejedelmi pártfogók védelmében élt. I. Rákóczi György, majd felesége Lorántffy Zsuzsanna kultúrpolitikája lehetővé teszi, hogy a 17. század közepén Patak elsőbbséget élvezhessen akár Gyulafehérvár, akár Debrecen előtt. Ez megmutatkozott a

1 Ladányi Erzsébet: A Comenius-kori sárospataki „schola" végzett diákjai a Hegyalja mindennapi életében. Pedagógiai Szemle, 1971.4. szám, 326-336.

2 Gulyás József: Jegyzetek, i. m. 4.

3 Lónyai Anna végrendelete. DePL. 1897. 31-34.

4 Makkai László: A magyarpuritánusok harca a feudálizmus ellen. Budapest, 1952.

03118 BO