Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Hörcsik Richárd:A debreceni- és a sárospataki kollégiumok kapcsolata
zöl részleteket a Sárospataki Lapok.1 2./ Gulyás József 1937-ben egyik előadásában kitér Patak és Debrecen egymáshoz való viszonyára.2 Érdekes, hogy a nagy jubileumi esztendőkben megjelent kollégiumtörténeti monográfiák (1931, 1938, 1981) egyike sem szentel bővebb mondandót a másikkal való kapcsolatáról. A másik gondot az jelenti, hogy a tudományos igényességgel megírt tanulmányok helyett olyan cikkek tucatját olvashatjuk, amik kifejezetten történetietlenül, olcsó és rosszindulatú lokálpatriotizmus szellemét árasztják. Hadd említsek egyet a sok közül, néhány részletét ismertetve: „A régi magyar közéletnek egyik súlyos átka ült a két főiskola fölött: a partikularizmus - írja 1917-ben egyik debreceni tanár -, amely nem annyira önállóságot, mint elkülönülést, nem csupán önérzetet, hanem önteltséget vont maga után. A két kollégium között nem annyira a nemes vetélkedés, mint kicsinyes versengés folyt, nem túlszárnyalni akarták egymást, hanem lefőzni.” Ezt is az említett szerző írja: „Sárospatak nem szerette Debrecent... a két azonos hivatásos intézet között nem volt bensőbb viszony, nem volt igazi szellemi közösség. Debrecen és Sárospatak sohasem egyesült nagyobb egyházi feladatra, sohasem forrt össze magasabb tudományos célra.”3 Sajnos az ilyen és ehhez hasonló hangvételű cikkek és anekdoták formálták a protestáns értelmiség köztudatát - máig kiható erővel - elhitetvén, hogy a két iskola között csak versengés, rivalizálás és ellentét volt. A történeti kutatás azonban mást mond. A kevés és nehezen fellelhető adatok a két kollégium sajátosan alakuló kapcsolatáról szólnak (eltérően, ahogy más kollégiumok egymás közötti kapcsolata kialakult, például Pápa és Debrecen, Vásárhely és Patak, stb.). A két intézmény szerkezeti és egyháztársadalmi funkcióinak hasonlósága mellett figyelnünk kell a két iskola fejlődéséből származó eltérő sajátosságaira. Mert ezek együttesen mutatják, hogy „ugyanazon kálvinizmus eltérő színezete van a két iskola arcán.”4 Lássuk a reformációtól kezdve, hogyan alakultak a két kollégium kapcsolatai. A reformáció és a kialakulás századai (16. század — 1671) A 16. század végén a református oktatás hazai legmagasabb intézményei a kollégiumok voltak, a korábbi lutheránus iskolák továbbfejlődésével jöttek létre. A reformáció kálvini ágának egyháztársadalmi szükségszerűsége egy- egy régió kollégiumi-kultúrcentrumát hívta életre: a Dunától keletre eső or1 Sárospataki Lapok (a továbbiakban SL) 1899. 23. szám, 489-503. „A sárospataki főiskola örömnapjai. A debreceni főiskola látogatása.” 2 SRL., 1937. 34. szám, 198. 3 Debreceni Protestáns Lap (a továbbiakban DePL) 1917. 47. szám, 404. „Tompa és Debreczen.” 4 Gulyás József: Jegyzetek. Sárospatak, 1937. 8. 0311680
