Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Schola Aulica - Udvari Iskola

ként állhatnak mellette.227 Az oly sokat emlegetett deáki tudomány, szép vagy nemes tudomány lényegében a formailag csiszolt latin nyelv ismeretét és az ezen alapuló klasszikus műveltséget jelentette. Az oktatás fő fundamentumának a trivium három tantárgyát, a grammatikát, retorikát és dialektikát tekintették. Erre az alapra építették azután - hazai iskoláinkban erősen a tanár képzettségétől függően - a logikát, etikát, aritmetikát, asztronómiát, fizikát (természetismeretet), botanikát. Mindezt a filozófia és a bibliai nyelvekkel összekapcsolt teológia alapelemeinek elsajátítása zárta le.228 Ezt a sajátos tartalmú, a humanisztikus hagyományokkal teleszőtt - s valljuk meg, erősen egyoldalú - képzettséget mindenek fölé emelő nevelési ideál a XVII. század közepére korszerűtlenné vált. Nagy áttörést a puritánusok kezdeményeztek, s a pedagógiában Apáczai Csere János lép majd fel ennek érdekében kikristályosodott programmal. A kezdeményezők közé kell sorolnunk Keresztúri Pált is, aki ugyan nem szakított egészen a skolasztikus tananyaggal és a formalista hagyományokkal, de nem pusztán módszerében, hanem a tartalomban is változást hozott.229

„Lám, elég volt Keresztury uramnak s egyik sem volt: ugyan embernek tudta őket tanítani” - utasította vissza a fejedelem Deák János javaslatát, ami azt célozta, hogy a nemes és nem nemes diákok együttes tanulása és versengése növelné a tanulási előmenetelt. Szavaiból Keresztúri pedagógiai munkájának feltétlen elismerése csendül ki. Ennél nagyobb megbecsülést is nyert feltehetően Keresztúri Pál I. Rákóczi Györgytől. Egy közelebbről nem ismert ügyben még a királynál is közbenjárt érdekében, noha nem egészen sikeresen, amint ez közismert volt a kortársak előtt. Amikor 1639-ben a pataki diákok az egyházi felsőbbséget arra kérték, hogy királyi irattal erősítsék meg gyakorolt jogaikat, elutasítást nyertek ezzel az indokkal: „Mert a Császár kisebb dolgot nem adott meg őnagysága intercessiojára Keresztúri Pálnak, sokkal inkább alig engedné meg azt, mivel religiónknak ellensége”.230 A fizetését minden bizonnyal növelte a fejedelem. György fiához 1640. aua‘ Magyar gondolkodók, 136 p.

m Mezővárosi gimnáziumaink ritkán léptek túl a triviumon. Teljesebb képzettséget a kollégiumokban leheti szerezni.

'ai' MAKKA1 LÁSZLÓ úgy látta, hogy Keresztúri csak a módszerében volt gyakorlatiasabb.

A magyar puritánusok harca, i. m. 81 p.

™ Ref. iskolák, 182 p.

03 78 so