Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Schola Aulica - Udvari Iskola
túri módszerét alkalmazta, amiről alább szólunk. Deák a fejedelem költségén, 1634 nyarán külföldre indult, ezután vette át a tanítás közvetlen szervezését és gyakorlását Keresztúri Pál. Az udvari iskola létrehozása Rákóczinak a református nemesség nevelésével kapcsolatos elképzeléseivel hozható összefüggésbe. Gyulafehérvár mellett előbb Sárospatakon majd Kassán is gondoskodott nemesi nevelőiskola megszervezéséről.20'' Patakon a peregrinációból 1637-ben hazatérő Deák Jánost bízta meg a nemesek tanításával, aki viszont nem kedvelte ezt a feladatot. Talán az is befolyásolta ebben, hogy Patakon a puritánus viták meglehetősen elmérgesítették a helyzetet. Aggályosnak találta ugyanakkor a nemesek és a polgári renden lévők tanulásának elválasztását. Nehezményezte azt is, hogy a nemes diákok már úgy kerülnek a keze alá, hogy túlságosan befolyásoltak a megelőző tanulmányaik során tapasztalt módszerektől, így ő nem taníthatja őket célravezetőén. Javasolta a fejedelemnek az iskola átszervezését, különösen azt, hogy tekintsen el a nemesek elkülönítésétől, s hogy egységes szervezettel egységes módszer alkalmaztassák a tanításban.201 Rákóczi maga is értesült arról, hogy a nemesség iskoláztatásával gondok vannak Felső- Magyarországon. A protestánsok szívesen választották fiaik taníttatására a leleszi és a homonnai jezsuita intézményeket.205 Mégsem adott helyt Erdőbényei indítványának. A pataki iskola fejlesztését nagyon is a szívén viselte, az érvek azonban nem győzték meg Erdőbényei igazáról, mert Keresztúri Pál sikeres gyulafehérvári munkája lebegett a szeme előtt. A teljesebb kép kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a későbbi történések mégis Deák Jánost igazolták, mert a fejedelem halálának évében (1648) a sárospataki zsinat lényegében az ő egykori elképzelései szerint határozott:200 „Nobiles quoque in easdem studiosorum classes, si qui habiles reperiantur, praesertim vero artium philosophiae et theologiae classes absque ulla distinctione recipiantur. Ad a,:l SZILÁGYI SÁNDOR: I. Rákóczi György udvari iskolái történetéhez. MKsz 1892/1893, 91101 p. 21" Erdőbényei János beadványa és a fejedelem válasza MKsz 1892/1893, 96-99 p. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 1875, 526 p. m MAKKAI László: A magyar puritánusok harca, i. m. 80 p. 2011A nemesek is a tanulóknak ugyanazon osztályaiba, ha akiket alkalmasaknak találnak, kiváltképpen pedig a filozófia és a teológia tudományának osztályaiba különbség nélkül befogadtassanak. A nyilvánosan meghallgatandó vitatkozásokra íredig nem csak odabocsátandók, hanem teljességgel kényszerítendők a nemesek. Ref. iskolák, 190 p. 03 71 80
