Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Gyulafehérvár

hetett haza külföldről.1'1’ Hogy Bethlennel mégis rendeződhetett a viszonya, abból következik, hogy vele töltötték be az egyik tanári állást. Aligha lehetséges ugyanis, hogy ennek hiányában a fejedelem tanítani engedte volna szeretett iskolájában. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy 1626 őszén megjelent Gyulafehérváron, engedve Bethlen parancsának s eltölthetett itt néhány hónapot második peregrinációja előtt. így lehe­tett köze az „Utasítás”-hoz is. Dengelengi Péter 1630-ban megjelente­tett egy vitairatot, amely Kákli György jezsuita bibliafordító támadásá­val szemben védelmezte Károlyi Gáspár és Szenei Molnár Albert nevé­hez kötődő bibliafordítást és kiadást.1“ A szerzőhöz intézett latin kö­szöntő versek egyik szerzője - Szenei Molnár társaságában - Keresztú­ri Pál. Dengelengi ajánlása 1628. március 9-én kelt, valószínűleg a mű befejezése után, de a könyv írását már 1627-ben elkezdte Kolozsvá­rott.1'8 Talán ez év első hónapjaiban készülhetett az Erdélyben tartóz­kodó Keresztúri üdvözlő verse is. Hazatértét követően gyulafehérvári hivatala 1629 őszén kezdőd­hetett, egy-két hónappal Bethlen Gábor halála (november 15) előtt. Néhány héttel később a német professzorok is megérkeztek, ők már nem találkozhattak az időközben elhunyt fejedelemmel.1'9 Mindeneset­re el kell ejtenünk azt az állítást, hogy Keresztúri a „Bethlen Kollégium igazgató professzora volt” s a németek megérkezte után „collaborátori rangra szállíttatott alá”.180 Még kevésbé áll meg, miszerint Keresztúri a gyulafehérvári főiskolával „meghasonlott”,m Nem is beszélve a valószí­nűleg ezekre az adatokra támaszkodó, nyilvánvaló félreértésen alapuló, alig értelmezhető megállapításról: ,A külföldre járó tanárok miatt le­mondatták” ,m Nem tartjuk megalapozottnak azt a véleményt sem, hogy a későbbiek során azért nyomtatta Váradon műveit, mert a gyula­17,1 Herepei JÁNOS: Adattár I. 296-297 p. Rövid anatómia... Gyulafehérvár, 1630. RMNy 1467. 1,8 KONCZ ATTILA: Hitvitázó tudomány vagy tudományos hitvita? Káldi György és Dengelengi Péter polémiája. Irodalomtörténeti Közlemények 2000, 673 p. 1711 Hkrepei JÁNOS: Adattár I. 269 p. 180 MÓZES András: Keresztúri Bíró Pál emlékezete. Református Szemle, 1956, 146 p. P. SZATIIMÁRY KÁROLY: A gyulafehérvári-nagyenyedi Bethlen főtanoda története i. m. 43 p. 181 BlSZTRAY GYULA: Az erdélyi tudományos élet és egyetemi gondolat. Budapest, 1942, 40 i). Egyébként egészen téves itt az a megállapítás is, hogy Bethlen Gábor halála után a gyulafehérvári főiskola hanyatlásnak indult, hiszen a jelentős külföldi profesz- szorok éppen ez után működtek itt. 182 ÚjMILex 1021 p. 03 66 go

Next

/
Oldalképek
Tartalom