Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Gyulafehérvár
KERESZTÚRI BÍRÓ PÁL PEDAGÓGIAI MUNKÁSSÁGÁNAK SZÍNTERE ÉS TARTALMA Gyulafehérvár A VÁROSNAK NEVEZETES káptalani iskolája volt, 1538-ban Kálmáncsehi Sánta Márton kanonok - később jeles reformátor - volt az igazgatója. Erdély reformációja során előbb az unitáriusok szerveztek itt eléggé színvonalas iskolát. Később, a XVI. század hatvanas éveiben, már működött Gyulafehérvárt református iskola.1' ’ Az intézmény kiépülése, színvonalának magas fokra emelkedése Bethlen Gábor fejedelem pártoló tevékenységének köszönhető. Az akadémiai rangot, amit a külföldről érkezett professzorok tekintélye és felkészültsége biztosított, már a jeles patrónus halála után érte el az intézmény. Sajnos, a nagy fejedelem és Keresztúri Pál kapcsolatáról csak konfliktusukat tanúsító adat maradt ránk, így kénytelenek voltunk fentebb feltételezésbe bocsátkozni, amikor azt írtuk, hogy Bethlen kiszemelte őt a fehérvári tanárságra. Váró Ferenc úgy vélte, hogy Keresztúri az egyik lehetséges készítője az iskolai rendet szabályozó „Utasításinak, Radvánszky Béla pedig 1628 tájára keltezte azt a fizetéslajstromot, amelyben Keresztúri is szerepel, mint „fő scola mester”.11 Viszont az egyik gyulafehérvári diák naplója megörökítette a négy tanárnak a nevét az 1627-28. évben, s közöttük nem található Keresztúri Pál.1 *'5 Magunk tehát Herepei János álláspontjára hajiunk, mely szerint Keresztúri 1629 késő nyarán érkez1 Az iskola történetének gazdag forrása van. A legrégibb, alapos összefoglalás: P. SZATHMÁRY KÁROLY: A gyulafohérvári-nagyenyedi Bethlen főtanoda története. Nagyenyed, 1868. Igen értékes VÁRÓ FiíKKNC: Bethlen Gábor Kollégiuma. Nagyenyed, 1903. Az iskola XVII. századi virágzásának idejét elemzi BÁN IMRE: Apáczai Csere János. i. m. 45-59 p. A további felsorolástól eltekintve, utalunk STOLL BÉLA- Vakga Imrl - V. Kovács SÁNDOR: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. Budapest, 1972, Akadémiai Kiadó, c. műve 97. lapján felsorolt 20 munkára. 1,1 VÁRÓ FERENC: Bethlen Gábor fejedelem Utasítása kollégiuma számára. Magyar Paedagogia, 1903. 4 p. RADVÁNSZKY BÉLA: Udvartartás és számadáskönyvek. Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Budapest, 1888, 229-231 p. I,r’ BÁN IMRE: Apáczai Csere János. 57-58 p. Ennek ellenére Bán Imre úgy vélte, hogy 1628-ban Maxai Őse Péter föprofesszor mellett Fehérváron működött Keresztúri, mint pedagogiareha, a középfokú osztályok felügyelője, i. m. 46 p. cs 65 so
