Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Származás, ifjúkor, iskolázás - Peregrinációja

ságra törekszik, még a kollégiumok rektorai részéről sem, mert az utóbbi hivatás megbecsültebb volt minden tekintetben. Elég itt a példák felsorolása helyett Apáczai nevezetes sorait idéznünk: „Egyébként mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az iskolamestereket a legnagyobb megvetésben és lenézésben részesítik [ti. a lelkészek], amennyiben a kézrátétel szokása után [...] felfuvalkodottságukban olyan nagyra kezdik tartani tudásukat és szentségüket, hogy tudós professzoraikat, második szüleiket, magukhoz képest alábbvalónak tartják, isteni és emberei törvények ellenére azok elé helyezik magukat”. S említi az egyházi berkekben közszájon forgó érvet is: „Magyar- és Erdélyországban manapság csak a papi szószék biztosít az embernek klebáf'.u[) Egy évtizeddel később I. Rákóczi György is rossz néven vette Erdőbényei Deák Jánostól, hogy pataki tanársága idején meg akart házasodni. Úgy értékelte, hogy nem szentelte egészen oda magát az iskolaügynek: „mindazonáltal akartuk volna, ha annak előtte [ti. házassága előtt] háttá volna jó emlékezetét a scholában [...] mi az fejében tanéttattuk volna, hogy másoknak is jó példaadó legyen s hasznosan is munkálkodjék”,120 Végül tehát Bethlen soraiból azt is kiolvashatjuk, hogy az esperesnek küldött levélben Keresztúri Erdélybe való útnak indításáról írt:121 „okvetetlen megindítsák, érhessen itt benn magunkat, hagyhassuk jó dispositióval, az útban ne késsék semmit”. A fejedelem ezek szerint személyesen akart találkozni Keresztúrival. Bethlen hasonlóan rendelkezett még 1615-ben Kecskeméti Imre felől, akit szintén Alvinczi Péter környezetéből rendelt Gyulafehérvárra. Róla azt hallotta, hogy Váradra hívják, s éppen úgy intézkedett, mint Keresztúrival kapcsolatban. „Meg nem engedjük” - írta, mert a fejedelmi udvar érdekét előbbvalónak tartotta.122

Zoványi Jenő úgy nyilatkozott, hogy Keresztúri hazatérvén 1626- ban külföldről, Bodrogkeresztúrban lett rektor.12j A jeles egyháztörté"!l Apáczai Csere János: Az iskolák felettébb szükséges voltáról. Ford. Orosz Laios, Budapest, 1981, Magvető Kiadó, /Gondolkodó Magyarok/ 40-42 p. Kelba = kenyér.

120 MKsz 1892/93, 98 p.

121 HELTAl JÁNOS Keresztúri Pál Gyulafehérvárra való rendeléseként értelmezi Bethlen sorait. Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok. Budapest, 1994, Balassi kiadó, /Humanizmus és reformáció/, 127 p, 144. jegyzet, llö közli Bethlen Gábor levelét, Alvinczi PÉTER: Magyarország panaszainak megoltalmazása. Budapest, 1989, Európa Könyvkiadó, /Bibliotheca Historica/, 189 p.

122 BARCZA JÓZSEF: Bethlen Gábor, a református fejedelem. 135 p.

12:1 ZOVÁNYI, Lexikon 1977,309 p.

C53 41 £0