Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Származás, ifjúkor, iskolázás - Név, család
keretei egybeestek, a magisztrátus egyben az egyház ügyeinek intézője is volt. A Rákóczi birtoklás korában patrónusi támogatást is nyert a fejedelmi családtól, amit Báthory Zsófia röviddel férje, II. Rákóczi György halála (1660) után megvont, majd 1672-ben vagy 1673-ban kiutasította a lelkipásztort és a tanítót. Ezzel a református egyház kizárólagos jelenlétének megtörése kezdetét vette, s a XVIII. század első harmadában kiszolgáltatott helyzetbe is került. Keresztúri Bíró Pál azonban még a virágzó eklézsia idején élte itt gyermek- és ifjú éveit. Név, család HA KÉZBE vesszük MŰVEIT, szerzőként és az ajánlások aláírójaként a Keresztúri Pál forma használatát figyelhetjük meg. Annak legkorábbi emléke, hogy szülőhelyéről nevezi magát - jelen ismereteink szerint - a Sárospataki Református Kollégium anyakönyvében lelhető fel. A törvényeknek 1617-ben írt alá kalligrafikus betűkkel - az is lehet, hogy az iskola seniora vezette be nevét az anyakönyvbe, de talán mégis sajátkezű bejegyzését olvashatjuk itt - ebben a formában: Paulus Kerezthurinus.z<1 A szülőhelynek vezetéknévként való használata - különösen latinos alakban - humanisztikus-akadémikus szokás volt a XVIXVII. században. Családi neve a Bíró volt, amit Keresztúron - mint láttuk az iskola javára tett alapítványa kapcsán - halála után ismertek és használtak vele kapcsolatban. Néhány esetben azok az akadémikusok is jelölték ezt a kezdőbetű megjelenítésével - Keresztúri B. Pál - akik nyomtatásban megjelent munkájukat neki ajánlották.2' Minden bizonynyal a német fül számára szokatlan magyar hangzásból, esetleg rossz olvasatból ered családi nevének torzult alakja, amely a brémai főiskola anyakönyvében található: Paulus Birez Keresztorius Ungarns.28 A Keresztúri névalak írását illetően elképzelhető, hogy az »i« betű szárát meghosszabbítva lehúzta ő maga is, és a kortársak is - Keresztúri - ez 211 Sárospataki Református Kollégium Levéltára (a továbbikaban SRKLt.): Matricula 111. Coll. S. Patacli 1615-1800.134/d p. 27 RMKIII. 1486; 1668. 2* CZEGLE IMRE: A brémai főiskola magyar diákjai (1618-1750). Irodalomtörténeti Közlemények 1974, 92 p. es 14 so
