Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

A református lelkipásztor - A lelkigondozó

nek, avagy Evangeliomnak szerzőjét sem olvassuk, hogy senkit az ő tudo­mányának bevételére idő szerint való büntetéssel, avagy azzal való retten- téssel hajtott volna. Es mikor a tanítványok, Jakab és János, látván, hogy a Christust a Samaritánusok bé nem fogadnák, tűzzel akarják vala ükét érette megemésztetni (Lk 9,54-56), keményen megfeddetnek a Christus- tul... maga Christus közönségesen mindeneknek szabad akarattyokban hagyta, hogy őtet kövessék, mikor azt mondgya: Ha ki akar engemet kö­vetni (Mt 16,24), ...még a tizenkét tanítványokat sem marasztotta erő­szakkal maga mellett, hanem szelíden kérdezte tőlük: Ha azok is el akar- nák-éőtet hagyni? (Jn 6,67) ...Szabad-éa Polgári (avagy világi) uralko­dásban a fejedelmeknek, uraknak és akár mi rendben lévő Patrónusok- nak az ő alattok valókat erőszakkal a magok vallására kénszerí-teni? ... semmiképpen nem.”420 Igaz, hogy Keresztúri álláspontja a Magyaror­szágon egyre dinamikusabban bontakozó és erőszakosan megnyilvá­nuló ellenreformációval oppozícióban fogalmazódott meg, mégsem tekinthetjük pusztán taktikai állásfoglalásnak. Még akkor sem, ha mű­ve I. Rákóczi György hadjáratának eszmei előkészítésében szerepet is játszott. A lelkiismereten való uralkodásnak, a vallás erőszakos terjesz­tése elvetésének hirdetése persze azon a meggyőződésen nem változ­tatott, hogy a református egyház a maga nemében a legjobban megfe­lel a Biblia tanításának. Ezért tehát nem állíthatjuk, hogy Keresztúri ne törekedett volna a szelíd meggyőzés eszközeivel Báthory Zsófia vallá­sos meggyőződésének átformálására. A Mennyei társalkodásban ép­pen ezt a szelíd eszközt látjuk. Ebben a kötetében Keresztúri két bűnbánati éneket is közöl, minden bizonnyal a saját verseit. Dallamjelzése szerint az egyik a 42., a másik a 38. genfi zsoltár melódiájára énekelhető. Ebben a korban min­den tanult ember versszerző abban az értelemben, hogy a latin iskolá­ban a költészet és a versszerzés technikájának elsajátítása igen hangsú­lyos volt. Ebből következően számos vers született, ezek legtöbbjének a szerzője költői tehetség tekintetében a kor átlagos színvonalát nem haladta meg. Közéjük sorolható Keresztúri Pál is. Énekei teológiai tartalmuk miatt jelentősek, mert kiválóan illusztrálják szerzőjük ke­1211 Pápisták méltatlan üldözése a vallásért. Idézi BarczA JÓZSEF: Sáfárság, közösség, tíirelmesség, i. m. 123-124 p. 03 138 £t>

Next

/
Oldalképek
Tartalom