Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri pedagógiájának kortársi értékelése

kétséges, hogy tudott hatni rá Keresztúri. Ismerünk olyan adatot, miszerint közbenjárását kérik a fejedelemnél, amit „ülendő okokra nézve" nem tesz meg. '08 Soraiból arra következtethetünk, hogy tudta mit, mikor és hogyan kell II. Rákóczi György elé terjeszteni, hogy eredményt érjen el. Bethlen tudósításának hitelt adhatunk, noha nem Keresztúri lehetett az egyetlen, aki támogatta Apáczait.309

Becsülte Keresztúrit Apáczai János is. A Bölcsesség tanulásáról (De studio sapientiae, Gyulafehérvár, 1653) című művében annak igazolására, hogy a magyar nép nem barbár - mások mellett - Keresztúri iskolaügyben végzett munkáját hozza fel példaként. Majd pedig a reformok kapcsán ezt mondja: „Hány iskola ment át a legszerencsésebb reformon, amelyek nem sokkal ezelőtt a legnagyobb zűrzavar homályába voltak merülve? Beszéljen a felséges Rákócziak iskolája, amely nem is oly sok éve lett csak udvari iskolává, és tegyen fényes bizonyságot, vajon nem látott-e, nem tapasztalt-e Keresztúri révén a tanítás módszerében oly elő- haladást, aminő azelőtt sohasem volt?”.310 Ha Apáczai ezt a dicséretet - és másokét is ugyanitt, mint például a Comenius iránti elismerést - pusztán retorikai fogásnak szánta volna, szándékával ellentétes hatást ér el, tudniillik valóságtartalom híján, nevetségessé válik. De Apáczai sommás értékelése egészen pontos. Keresztúri módszerét állította példaként olvasói elé. Ez tehát közismert volt a kortársak előtt, s alkalmazójának általános elismerést hozott.

Keresztúri elismert befolyásos helyzetének, kiemelkedő nevelői gyakorlata közismert voltának lehet bizonysága az a végrendelet, amelyben Debreczeni Tamás, a Rákóczi család kiváló jószágkormányzója, a tizennégy gyermeke közül egyetlen élő felnőtt fiát a fejedelmi ház oltalmába ajánlotta 1645-ben.'111 Emellett felsorolta azokat, akiktől fia tanácsolását, oltalmazását várta. Az elsőként megnevezett Kemény János után közvetlenül Keresztúri Pált említette s csak azután a fejedelmi család familiárisait. Ebben a körben tehát Keresztúri jelentős személyiségnek számított, s minden bizonnyal Debreceni Tamással is jó viszonyt ápolt.

:“IS Erdélyi Protestáns Közlöny 1875, 70 p.

'“"'Többek között Lorántffy Zsuzsanna. BÁN IMRE: Apáczai Csere János. 446-447 p.

111 Magyar gondolkodók, 646, 649 p.

"n SRKLt. Dókus-hagyaték, fasc. 32, nro. 843. Közölte DIENES DÉNES: Egyháztörténeti Szemle, 2001/1, 196-209 p.

03 102 eö