Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Származás, ifjúkor, iskolázás - A szülőfalu iskolája
tanultak a keresztúri intézményben. Az iskola életét szabályozó törvények szigorúak voltak, fegyelmezett, tisztelettudó magatartást követeltek. Ehhez idézzük a mezővárosi iskolákban általános törvények első pontját: JMindaz, aki ebbe az iskolába belép, hogy a tisztességes tudományok nagyobb bőségét magának megszerezze, vegye tudomásul, hogy a mi társaságunk a kegyesség és minden tisztesség műhelye; s annak nem szörnyetegekkel vagy küklopszokkal lesz dolga, akiket sem törvények, sem polgári fegyelem, sem vallás nem kormányoznak, hanem a kegyesség királynőjével és minden erény anyjával. Azért iskolánk minden polgára buzgalmának minden erejével és igyekezetével a kegyesség követésére és birtoklására törekedjék, hogy egész élete folyásában Isten és emberek előtt becsülésre méltóan élhessen”. A Keresztúrban tanuló diákok nem minden esetben éltek ennek szellemében. Az esperes 1638-ban így jegyezte fel kihágásukat: „Mivel a Kerezturi deákok két ízben armata manu [fegyveres kézzel] kirohantak a scholaból, és utolszor ugyan vért is ontottak, egy kerülőt megvagdalván. Patai Pál Thokai pápista udvarbíró mind a mestert, mind a deákokat törvényben kérte, terminaltam 14 diem Decembris”. Úgy tűnik, a törvényes eljárás során bizonyára elhangzott intés, esetleg súlyosabb fenyíték nem igen volt hathatós, amint ezt egy néhány évvel később, 1641-ben előadott panasz is mutatja: ,J\ deákok nagy kárt tesznek a szőlőhegyen a gyümölcsben. Éjszaka fegyverrel járnak a városban. A Bodrogon általmentenek egész coetussal a szolgalegényekre. ” A mezőváros polgárai - a diákság számos kihágása ellenére, amit gyakran fel is panaszoltak - támogatták az iskolát. Hagyatékból a coetusnak három szőlője volt. Keresztúri Pál már említett alapítványa 1657-től élt, 1672-ben még megvolt. Az alapítvány kezelésére a tanács kuratóriumot hozott létre. A senior kezébe minden héten - kivéve a szünidőket - 1 tallért flkb. másfél forint) adtak a befolyt kamatokból. Az 500 forintnak éves kamata 60 forintra rúgott. A partuculáris keresztúri iskola tanárait rendszeresen az anyaiskola, Sárospatak küldte. Vezette az iskolát a XVI. század végén Miskolczi Csulyak István, később jeles esperese a zempléni egyházmegyének; Tolnai Pap István 1617 és 1619 között, később I. Rákóczi György udvari lelkésze Patakon; Veréczi Ferenc 1632-ben, aki ugyancsak Patakon lett nevezetes tanár majd prédikátor; Técsi Joó István ős 22 so
