Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Származás, ifjúkor, iskolázás - Peregrinációja

ordinálják is, hiúban, ugyan behozatjuk s félő, hogy az Kegyelmed Bakai nevű káplánja is úgy ne járjon mivelünk. Kegyelmed adja meg levelünket az seniornah, és Isten a szent innepeket békével eltölteniek megengedvén 27. avagy 28 praesentis okvetetlen megindítsák, érhessen itt benn magunkat, hagyhassuk jó dispositióval, az útban ne késsék semmit. ” Eléggé világos, hogy Alvinczi Péter írt valamit a fejedelemnek Keresztúri és Bakai magatartásáról illetve megnyilatkozásairól, ami kiváltotta Bethlen haragját. Azt nem lehet pontosan eldönteni, hogy teológiai vagy politikai kérdést érintett-e az ügy. A kettő egyébként sem vált el egymástól. Lehet, hogy valamiféle arminiánus kijelentést tett Keresztúri - ami későbbi műveiben egyáltalán nem fedezhető fel - vagy talán csak úgy értették. A puritánizmus szélesebb körben való jelentkezése és terjedése hazánkban éppen ebben az időben figyelhető meg.112 * * S az újat hordozó tanításban benne rejlik a félreértés lehetősége is. Hogy Bethlen nagyon is érzékenyen reagált az ilyen helyzetekre, azt világosan érzékelhetjük Váradi Sámuel felső-magyarországi származású, külföldről hazatért - Leidenben is tanult! - diák esetéből, akit 1629 februárjában fogva vittek Gyulafehérvárra a fejedelem elé, nem lehetetlen, hogy arminianizmus vádjával.11'' A tiszántúliak 1631. évi zsinatán arról panaszkodtak, hogy „az akadémikusok közül sokan [...] arminiánizmusba esnek". S az emlegetett Salánki György mondta éppen ebben az időben - noha csak tréfásan - hogy „Magyarországban immár mái subában járnak az arminiánusok". Nyilvánvaló, hogy a nálunk ekkor jelentkező új áramlatnak a részleteit nem ismerték az itthoniak, könnyen félreérthették Keresztúri valamely kijelentését. Meglehet, hogy hollandiai és angliai élményei következtében az itthoni politikai, egyházpolitikai viszonyokat értékelte kritikusan. Bethlen háborúra készült a császár ellen, augusztus 25-én indította meg csapatait. Elképzelhető az is, hogy Keresztúri és Bakai pacifista álláspontra helyezkedett. Bakai Angliából írt, fentebb említett levelében kitért a harminc éves háború németországi pusztításaira, különösen a „scholák” állapotára, amelyek „csaknem latroknak barlangivá lőttének" }u Nem lehetetlen, hogy pusztán peregrinációs élményeik széle112 BARCZA József: A puritanizmus kutatásának újabb eredményei. Theologiai Szemle, 1976,333-335 p.

11:1 HKREPEI JÁNOS: Adattár I. 359-362 p. Az alábbi idézetek is ott.

1,4 Történelmi Tár 1885,183 p.

cs 39 so