Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Származás, ifjúkor, iskolázás - Születési idő
hegyen a szőlőt, talán éppen a deákokét. '1 Önéletrajzi utalást olvashatunk ki a tanítványai számára összeállított katekizmus előszavából is. Itt ugyan Rákóczi Zsigmond beszél fejedelmi édesapjához, de Keresztúrinak nyilvánvalóan sok köze volt ehhez a szöveghez. Zsigmond herceg arról beszél, hogy a magyar nép megbecsüli a tudósokat, ami többek között abból is kiviláglik, hogy „az megért elméjű emberek, bár alacsony rendből származtak légyen is, tudományok után nagy böcsületre emeltetnek, az kiket mindenek, még azok is, kik régi nevezetes nemzetből vöttek eredetet, mint valami égből adatott isteni jelenéssel tellyes elmét oly nagy tisztelettel illetnek”:’' Természetesen ez általánosan is értendő, hiszen az udvari prédikátorok szinte kivétel nélkül „alacsony rendből” származtak. Az is bizonyos viszont, hogy Rákóczi György környezetében Keresztúri Pál „megért elméjű embernek” számított. Születési idő A'/ KGYKOK TALÁN KüRKSZTÚRNAK bírót adó jobbágy családban született Keresztúri Pál vajon mikor látta meg Isten fényes napját? Elsőként tudományos közleményben Bőd Péter nyilatkozott erről. Elhunyt 1655- ben - „életének LXVI-dik esztendejében’’:’5 Számítása szerint tehát Keresztúri 1589-ben született. Ő bizonyosan Bethlen Miklóstól vette adatát, aki önéletírásában így emlékezett egykori tanáráról: „No, az én jó mesterem, apám, in anno 1655 decemberben az ő életének hatvanhatodik esztendejében Görgényben meghala”:'1' Bőd Pétert s ily módon Bethlen Miklóst követi - hogy a tárgyban legfontosabb szerzőket és munkákat kiemeljük - Szinnyei József, Trócsányi Berta és a Magyar Életrajzi Lexikon. A XIX. század végén megjelent egyháztörténeti lexikonban ■a Párhuzamként említjük meg, hogy Abaújváron 1(114 tájban Gönci Szőlős Pál nádasdi lelkészt hívták tanúnak egy szőlőbirtoklási ügyben, mert „ugyan kapált is benne Gönczi ifjú legény korában”. DlENES DÉNES (szerk.): Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek, i. m. 60 p. Csecsemő keresztyén. Várad, 1638. RMNy 1721. :ir’ Bon PÉTER: Magyar Athenas. Nagyszeben, 1766, 138 p. :lli BETHLEN Miklós Önéletírása I-II. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta V. WlNDISCH ÉVA. Az előszót írta TOLNAI Gábor. Budapest, 1955, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1. köt. 153 p. :l7 SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. 1-14 köt. Budapest, 1891-1914, 6. köt. 91 p. TRÓCSÁNYI Berta: Református teológusok Angliában a XVI. és XVII. században. cg 16 so
