Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Származás, ifjúkor, iskolázás - Bodrogkeresztúr

ájulásának szükséges voltát.1S * * * Az itteni birtokosok - Perényi Gábor, Serédy Gáspár, Némethy Ferenc - támogatói voltak a hitújításnak.19 A

XVI. század hatvanas éveiben a Keresztúrral szomszédos Tarcalon már a helvét irány hívei tartottak zsinatot.20 Hogy a szomszédos helységekhez hasonló utat járhatott Keresztúr is, megerősíti az a tény, hogy lelkipásztora, Nagylaki Gergely, 1569-ben jelen volt a nagyváradi hitvitán, Melius Péter táborában.21 A későbbi évtizedekben pedig jelentős református eklézsia szerveződött itt, két lelkésszel, iskolamesterrel, középfokú iskolával. A mezőváros öntudatos református jellegét mutatja a helység pecsétjének szimbóluma, amely keresztre helyezett zászlót hordozó, a zászlóra visszatekintő bárányt (Agnus Dei) mutat, mint Debrecen címerében is látható. A XVII. században a magyar reformá- tusság általános jelképe ez, ezért hímezte Lorántffy Zsuzsanna a Sárospataknak ajándékozott úrasztali térítőre.22 Keresztúr lelkipásztorai között külhoni akadémiát járt tudós papok voltak, mint Szepesi György, Ujfalvi Katona Imre, Putnoki János, Tofeus Mihály, Miskolczi Csulyak Gáspár.2, * A városkönyv adatai szerint a mindenkori főprédikátornak több parcella földje volt, valamint rétje, halastava és négy szőlője, s a gazdáktól is jelentős javadalmat nyert. A káplánnak is volt három szőlője s övé volt Szegi leányegyház jövedelme, valamint a gazdák neki is fizettek.21 A XVII. század során az egyházközségre több szőlőt hagytak a keresztúri polgárok.25 A mezővárosi és a református egyházi élet

Tállyán Szkhárosi Horváth András, Tokajban Batizi András, Olaszliszkán Csanádi Imro, Sárospatakon Dévai Bíró Mátyás, Sátoraljaújhelyen Kálmáncsehi Sánta Márton, slb. Vö. ZOVÁNYl JENŐ: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. Budapest, é. n. 119221,225-228 p.

I!l BOTTÁ István: Dévai Mátyás és Serédy Gáspár. Diakónia 1979/2. 72-79 p. BUCSAY Mihály: Méliusz theologiája kátéja tükrében. In Bartha Tibor (szerk.): A II. Ilelvét

Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve. Budapest, 1967, /Studia et Acta

Ecclesiastica II./ 314-315 p. Szabó András: Egy elfelejtett Luther követő főúr a 16. századból: Alaghy János. In Fabiny Tibor (szerk): Tanulmányok a lutheri reformáció

történetéből. Budaiiesl, 1984, Evang. Sajtóosztály, 209-221 p.

20 ZOVÁNYl, lxxikon, 1977, 621 p.

21 Sárospataki Füzetek 1860, 443 p.

22 A pecsétábrázolás 1623-ból való. AZT 1899, 214 p. Az úrasztali térítőt a Sárospataki

Református Kollégium Múzeuma őrzi.

2" ZOVÁNYl, Lexikon, 1977, passim.

21 NÉMETH Gábor: Hegyaljai mezővárosok, i. m. 72-73 p.

2r' Dienes Dénes (szerk.): Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek, 16-17. század. Budapest, 2001, Osiris, 261-263; 363-366 p.

03 13 go