Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri Bíró Pál pedagógiája

keztet ebből a megjegyzésből, aminek nyomait Apáczai Jánossal és testvére Apáczai Tamással kapcsolatosan is kimutatja.262

Bethlen szerint egyáltalán nem volt gyakorlatban az iskolákban, hogy a tanuló maga készített szószedetet, kifejezések gyűjteményét, két oszlopban egymás mellett a magyar megfelelőjével. Keresztúri a szavak memorizálásánál ezt alkalmazta, amit Bethlen újszerűnek és igen alkalmas módszernek talált. A diák ezzel az írást is gyakorolta. A szavakat hangos skandálással memorizáltatta, a tanulók előbb magukat ellenőrizték az egyik, majd a másik oszlop letakarásával, végül egymást kérdezték ki.

Keresztúri megtette az első lépést a hagyományos formai képzéssel való szakításhoz, amikor a retorikát nem tekintette a tanulmányok egyedülállóan fontos elemének. A „dolgok megismerését” a retorikai képzés elé helyezte, ahogy Bethlen tolmácsolja felfogását: a diák „tanuljon dolgot, valóságot először, és azokkal a dolgokkal együtt azoknak neveit, nemeit, mineműségeit, hadd legyen osztón miből s mivel poémát, oratiót csinálni’'. Bár a reáliák tanításával valójában keveset törődött, az új szemlélet alapelvét megfogalmazta, a nyelvi képzésben gyakorolta. Ezzel Apáczai előfutárának bizonyult, nem lehetetlen, hogy tanítói eljárása közvetlenül is hatott a Magyar Enciklopédia szerzőjének pedagógiai elgondolására.26'5 Mindenesetre a hazai református iskolázásban a hagyományos oktatás kissé áporodott levegőt árasztó, de igen szilárdnak bizonyuló falát Apáczainak sem sikerült meghatározó módon áttörnie. Jellemző, hogy Apáczai személyét és törekvéseit teljes odaadással méltató Bethlen Miklós, peregrinációja során, Heidelbergben matematikát is tanult, de az algebrát hamar megunta, „mint világi életre haszontalan, felette speculativa, mély tudományt”,2M A matematika tanítására való törekvés gyanánt kell értékelnünk, hogy a XVT. században három aritmetika is elhagyta a hazai nyomdákat.265 Az 1591. évi kolozsvári kiadás, mely a megelőzőekhez képest bővebb, a műveleteket az egész számok és a törtek beható tárgyalásán keresztül mutatja be. Talán a tanulás ösztönzéseként is felfoghatjuk a nyomdász szerkesztő21,2 Keserű BÁLINT (szerk.): Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez III.

HEREPEI JÁNOS cikkei. Budapest-Szeged, 1971,359-360 p. (A továbbiakban Adattár III. |

2,,:; BÁN IMRE: Apáczai Csere János. 511 p.

2li1 Bethlen Miklós Önéletírása. 1. köt. 181 p.

2115 Debrecen 1577, RMNy 378,1582 RMNy 504, Kolozsvár 1591 RMNy 665.

os 89 so